2012. augusztus 17., péntek
Egyszer megkérdeztem a mamámat, hogy miért fényesek a csillagok. Azt felelte, azok éjjeli lámpák, hogy az angyalok éjjel is lássanak a mennyben. De amikor papát kérdeztem, ő mindenféle gázokról kezdett beszélni. Én ebből összeraktam magamnak azt, hogy a vacsorától, amit a jóisten felszolgál a mennyben, szegény angyalkáknak éjjel a vécére kell szaladgálniuk.
A mesenézés jó dolog, de a szülőknek nem árt időről időre tudatosítani a csemetéjében, hogy Hófehérke meg a herceg a fehér lovon csupán a Grimm testvérek agyszüleménye, a történetnek valós alapja nincs. És ha Hófehérke rendesen tanult és dolgozott volna, sosem szorult volna arra, hogy előbb eltartsák a törpék, utána meg megmentse a herceg
Az éppen frissen bevonuló katonákat szortírozzák. Megszólal a százados
- Fiaim, akik közületek agglegények, jöjjenek a baloldalamra, akik házastársi viszonyban élnek, a jobb oldalamra.
Egy fiatal baka megszólal valamelyik sorból
- És százados, a buzik hova álljanak?
- A buzik fiam? Azok szorosan a hátam mögé!
Három idős néni a régi szép időkről beszélgetnek. -Régen ilyen szép,hosszú,vastag uborkákat lehetett kapni a piacon és sokkal olcsobb is volt.-Mondja az egyik ér mutatja is az uborka méretét a kezével. -Bizony igy volt és két ekkora fej hagymát adtak a mai egy fej áráért.-Teszi hozzá a másik és ő is mutatja,hogy mekkora hagymák voltak. A harmadik,aki tök süket nézi őket elgondolkozva majd megszólal: -Na erre a férfira én is jól emlékszem csak a neve nem jut eszembe.
zőke nő telefonál
Szőke nő fel-alá járkál a telefonfülke előtt, mert a mamájának akar telefonálni, de nincs nála aprópénz. Jön egy pasi, a szőke odasiet hozzá
- Kérem uram, bármit megteszek csak adjon egy kis aprópénzt, mert muszáj telefonálnom!
- Bármit? Jó, akkor jöjjön velem!
A pasi egy szállodai szobába vezeti a szőkét, majd mondja neki
- Térdeljen le!
A szőke letérdel...
- Húzza le a sliccemet!
A nő lehúzza...
- Vegye elő!
A nő előveszi...
- Jó, most kezdheti!
- Halló, mama...?
Az angol,a francia,a magyar és a cigány elmennek hétvégére ausztriába.Ott alkohol tilalom van.Amiért halálbüntetés jár.Hőseink szépen le is buknak,bíróságra kerülnek.-Mivel nálunk most ünnep van,ezért nem kaptok halálbüntetést,hanem 20 botütést.-kezdi a bíró.-Az ünnepre valò tekintettel lehet előtte 1-1kivánságotok.-fejezi be végül.Az angol kerül előre.-Mi a kivànságod?-kérdik.-Kössetek a hátomra egy párnát.-ugy is lesz,megkapja a párnát.10botütés után viszon a párna szétszakad,a többit megkapja keményen.következik a francia.-Kössetek a hátamra 2 párnát.-mondja a kérésre.15 botütés a párna szétszakad,ő is megkapja keményen a hátára a maradék 5-öt.Azt mondja a biro:-a magyarokkal régen jóban voltunk,lásd pl.a monarchiát,nekik lehet két kívánságuk.-Mi legyen az első- kérdezi a bìrò.-Az első legyen az hogy kapjak 100 botütést!-ez már valami van benne spiritusz gondolják a többiek.-És mi legyen a második kivánságod?-Kössétek a hátamra a cigányt!
Facebook a régmúltban
- Ádám és Éva részt vesz következő
eseményen : Bűnbeesés
- Ádám kedveli a következőt : Szex
- Mózes megosztott egy hivatkozást
Tízparancsolat
- Noé frissítette az állapotát : Nagy az Isten
állatkertje
- Jézus, Péter, András, Jakab és további 9
személy részt vesz ezen az eseményen
Vacsora
- Jézus meg lett jelölve ebben az albumban
Leonardo Da Vinci: Festményeim
- 7 vezér kedveli : Google Earth
- VIII . Henrik kapcsolati állapota : bonyolult
- Dózsa György megjelölte Ady Endrét, mint
nokáját
- Petőfi Sándor válasza a segesvári csatára
Ott leszek
- Vörös Hadsereg ott volt : Berlin
- Hófehérke mostantól : Tudor ,Vidor és
további 5 személy ismerőse
Nagyerdő...
Fiatal újságíró utazik Székelyföldre, interjúra. Kérdezi is az öreg székelyt
- Bátyám! Tudna egy történetet mesélni?
- Persze fiam! Ecce eltűnt a szomszéd felesége a Nagyerdőbe.
- És? Mi történt?-kérdi az újságíró
- Mi férfiak összegyűltünk a falu főterén, fogtunk egy üveg pálinkát, oszt
megkerestük.
- És meglett? - kérdi az újságíró
- Meg fiam. Megittuk az üveg pálinkát, és mindannyian a magunkévá tettük.
- Hát ez nagyon vidám történet! Van valami más is?
- Persze fiam! Ecce eltűnt a szomszéd birkája a Nagyerdőbe.
- És? Mi történt?-kérdi az újságíró
- Mi férfiak összegyűltünk a falu főterén, fogtunk egy üveg pálinkát, oszt
megkerestük.
- És meglett?-kérdi az újságíró
- Meg fiam. Megittuk az üveg pálinkát és mindannyian a magunkévá tettük.
- Hát, ez egy kicsit morbid történet! Van valami szomorú is?
- Van fiam! Ecce én is eltűntem a Nagyerdőbe...
2012. augusztus 13., hétfő
Idézetek az életről
●"A mennyország nem egy hely, ahová a halálod után kerülsz.. az egy pillanat az életben, mikor úgy érzed, hogy tényleg élsz."
●"Ne feledd, ma van az a holnap, amire tegnap ugy vártál, és ma van az a tegnap, amire holnap emlékezni fogsz!"
●"Nem az az igazi akivel le tudnád élni az életed,hanem aki nélkül nem."
●"Élj úgy hogyha végig kell nézned életed filmjét ne tudd eldönteni,hogy akciófilm,vígjáték vagy pornó."
●"Életed útját magad választod,válaszd hát úgy,ha egyszer elindulsz,már nincs többé visszaút."
●"Mi a nagy élet? Egy ifjúkori gondolat, melyet érett korban megvalósítunk."
●"Két dolgon nem érdemes mérgelődni: amin tudsz, és amin nem tudsz változtatni!"
●"Add meg minden napnak az esélyt,hogy életed legszebb napja legyen!"
●"Úgy élj,hogy ne vegyék észre ott ahol vagy,de hiányozz onnan ahonnan elmentél."
●"Egy életed van, úgy éld ahogy te szeretnéd, ne úgy ahogy mások elvárják!"
●"Az élet küzdelem,hogy valami lehetetlent véghezvigyen,hogy sikerrel járjon vagy pusztuljon,tudván,hogy megpróbálta."
●"Az embernek úgy kell élnie ahogy gondolkodik,mert különben előbb-utóbb úgy fog gondolkodni amint él."
●"Élned kell,hogy meghalhass,de megkell halnod,mert élhettél."
●"Az élet korántsem könnyű,televan akadállyal és megpróbáltatással,de a rosszat könnyebb elfogadni benne,mint venni a fáradságot és megkeresni a jót."
●"Ne álmodd az életed,éld az álmodat!"
●"Vannak boldog könnyek, s vannak fájó mosolyok.Mindig lesznek szerelmek, amíg a Föld forog.Az élet szép, de élni tudni kell,az élet harc, s benne gyõzni kell!"
●"Az életet kapod,a forgatókönyvet írod,a sors pedig rendez."
●"A tapasztalat az, amit akkor szerzel, amikor nem tudod megszerezni azt, amit akarsz. "
Idézetek az álmokról,vágyakról
●"Becsüld azt, amid van, kívánd azt, ami nem a tiéd, de semmiképpen se sírj olyan után, amit már elvesztettél."
●"Gondolataink saját elménk börtönébe zárnak.Félelmeink emelik egyre magasabbra a falat,melyet csak a tudatosság képes lebontani.Amíg a külvilágtól reméljük a megváltást,csalódásra ítéljük magunkat,hisz a szabadulás kulcsa bennünk van.Ha ezt felismerjük,akkor minden félelmünk szertefoszlik."
●"Ha fontos neked a célod,akkor megoldást találsz.Ha nem,akkor kifogást."
●"Sosem tudod meg,hogy mire vagy képes,ha nem mész el A VÉGSŐKIG."
●"Éld minden napodat úgy mintha az utolsó lenne, mert az egyik nap tényleg az lesz!"
●"Az ember általában frusztrálttá és csalódottá válik, ha nem látja, hogyan fog megvalósulni az álma. Sőt, kételkedni kezd. A kétely pedig újabb csalódottságot szül. Fogd hát a kételyeid, és változtasd hitté. Mondd ki magadban a következő állítást: „Tudom, hogy meg fogom kapni, amire vágyom"
●"Tudod,van aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr és van, aki menekül - de néha van, aki küzd és néha van, aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel."
●"Ha élünk, akkor vágyunk. És aszerint ítéljük az életet jónak vagy rossznak, hogy vágyunkat édesnek vagy keserűnek hisszük."
●"Nincs lehetetlen,csak tehetetlen ember."
●"Hinni a szépet,a lehetetlent,hogy egyszer valóra válik,hinni a vágyban,akaratunkban,ha kell,hát bízni halálig."
●"Amikor azt mondod: 'Feladom!', gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: 'Egek, micsoda lehetőség!'
●"Életünkben leginkább arra van szükségünk,hogy legyen valaki,aki rábír,hogy megtegyük,amire KÉPESEK VAGYUNK!"
●"Valahol egy hely hol nincs többé már,ami bánthat ami fáj,csak a szél lejtheti táncát..."
Ha a boci csokiba tej van,mi van a tibi csokiba?
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
fiú: szereted a madártejet?
lány: igen,miért?
fiú: csip-csip :D
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
fiú: mit szeretnél karácsonyra?
lány: csomagold be magad...
fiú: júj *-*
lány: ...és küldd el magad a madaraknak,ők szeretik a férgeket ;)
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
lány: szia,ettél már?
fiú: szia,ettél már?
lány: ne utánozz
fiú: ne utánozz
lány: szeretlek
fiú: igen,ettem már :D
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
*a lány zaklatott*
fiú: Nyugodj meg és bonts fel egy sört.
lány: Nem kérek sört.
fiú: Kimondta hogy neked lessz?:D
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
lány: Képzeld fogytam 5kg-ot *-*
fiú: igen?:)
lány: kiváncsi vagy hogy csináltam?:P
fiú: Várj,kitalálom.Lemostad a sminked! ;)
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
fiú: Kemény az élet,mint a fa..om!;)
lány: Na ja,meg rövid is!
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
fiú: hol van a kedvenc helyed?
lány: közel,de mégis távol.
fiú: nem értem...
lány: gondoltam..:) nem fontos.. *megfordul és suttogja* karjaidban!♥ :/
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
lány: szeretsz?
fiú: nem
lány: fogsz szeretni 10 év múlva?
fiú: nem
lány: megcsókolnál egyszer?
fiú: nem
...a lány szomorúan elindul,a fiú megfogja a kezét és így szól:
Nem szeretlek,imádlak.Nem foglak szeretni 10 év múlva csakis imádni foglak.Nem csókolnálak meg egyszer,százszor is megtenném.
≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡
Fiú: Rá tudlak kényszeríteni arra, hogy azt mond nekem: Szeretlek!
Lány: Az ki van zárva!!
Fiú: Biztos vagy benne??
Lány: Igen!
Fiú: Oké, akkor kezdjük - mondd hogy kék.
Lány: Kék.
Fiú: Mondd, hogy rózsaszín.
Lány: Rózsaszín.
Fiú: Most mondd, hogy szerelem.
Lány: Szerelem.
Fiú: Mennyi 1+1?
Lány: 2.
Fiú: Hány éves vagy?
Lány: 18.
Fiú: Hahah..látod? Én mondtam, hogy rá tudlak kényszeríteni arra, hogy kimondd hogy 18!
Lány: Nem, azt mondtad hogy rá tudsz kényszeríteni arra, hogy kimondjam, hogy Szeretlek!
Fiú: Éppen megtettem!! :D
Idézetek a szerelemről♥
●"Úgy érzem, legjobb volna így maradni egy életen át: csak néznélek, boldogan, elégedetten."
●"A szerelem olyas valami,amit kapni kell,amit se szavakkal,se szánalommal,még észérvekkel sem megvásárolható."
●"Higgy mindet,csak azt ne,hogy feledlek,feledj mindent,csak azt ne,hogy szeretlek!"
●"Minden perc mit veled töltök, arra ösztönöz, hogy töltsek veled még egy percet!"
●"Este ha kigyúlnak a fénylő csillagok,úgy fáj hogy te ott és én itt vagyok. Felsír bennem a hozzád hívó vágy és rólad álmodom át az éjszakát!"
●"Csak beszélgettünk, és beszélgettünk, és én közben beleszerettem..."
●"Náha mikor tekintetem a tiéden megakad,szívemben egy hosszú ütem teljesen kimarad!Majd elkezd egyre erősebben verni,bár tudom,hogy ebből sose lehet semmi."
●"A szerelem az a börtön,amibe örömmel megyünk,de fájdalommal lépünk ki kapuján."
●"Szívembe a szikrát te hoztad,szívemben mostanság a jég azonnal olvad,szívembe zártalak téged most azonnal,szívemben kulcsot ne keresd mert belehal."
●"Az egyetlen ok amiért képes vagyok minden egyes napot végigcsinálni, az a mosolyod."
●"Az összetört szivet a legnehezebb újra szerelembe ringatni,de nem lehetetlen.Még ha most végtelen időnek is tűnik,akkor is eljön a nap,mikor egy csapásra megváltozik minden."
●"Szép tavaszi estén nézz fel az égre,válassz egy csillagot a magad részére!Én már válaszottam,egyedül te vagy kihez az én szívem örökre hű marad!"
●"Olyan mintha a szívemből boldogság áradozna,de a lelkem mégis fáj.."
●"Ha szerelmes az ember képes őrültségekre,feszegeti saját határait,szenved és szárnyal,elsöprő vággyal hajtja magát az ismeretlen és képes elégni majd elhanvadni a szeretett ember tüzében."
●"A szerelem mindent pótol,a szerelmet nem pótolja semmi."
●"Az igaz szerelem leirhatatlan,mi megfog,s röptet angyal szárnyain,mihez nem is kell más csak Ő és Én meg a vágyaink."
●"SZERETEM...és ezen már senki nem változtat,már SENKI és SEMMI nem veszi el tőlem Őt,ha neki is megfelel így...Ő az első gondolatom reggel,az utolsó este,érte kelek,érte fekszem le...Ha néha megis bántom,vagy olyan dolgot csinálok,amit megbánok,akkor sem akarom,hogy elhaggyon...mert IMÁDOM."
●"Mindannyiunk életében van egy elmondhatatlan titok,egy elérhetetlen álom és egy elfelejthetetlen szerelem..."
●"Még szeretlek,nélküled nem tudok élni,a karoda bújva a csókodat kérni örökkön örökké csak veled lenni,szabad utat járni és veled bármit megtenni!"
●"Szeretlek még akkor is mikor nem érdemled meg,szeretlek akkor is,mikor rosszul bánsz velem,bár akkor gyűlölve,de szeretlek..."
●"Nem akarok robot lenni,aki lélegzik,de nem érez.Akarok még szeretni,még akkor is,ha kivégez"
Kellesz nekem
"Mint virágnak a napsugár úgy kellesz nekem,
tudom: ez egy el nem múló szerelem.
Éget a vágy, amikor hozzád érek,
minden porcikámmal csak téged érezlek.
Nem érdekel semmi, csak hogy veled lehessek,
s forró szívemmel téged szeresselek!
S ha néha össze is veszünk, én akkor is nagyon szeretlek,
örökké veled maradok, s nem lesznek már könnyek.
Éjszakákon veled töltöm minden percem,
mert csak az enyém vagy egyetlen szerelmem!"
(?)
Az első pillanattől kezdve
"Magunk ellen való vétek lenne elengedni egymás kezét.
Életünk szeretetét már semmi sem tépheti szét,
igaz, egymástól sokszor elsodor a könyörtelen cél,
de ha rád gondolok, szívembe a melegség mindég visszatér.
Nem számít már hol vagyok, merre, hol ébredek,
emlékeim közt, ha felbukkansz, azonnal rád ismerek,
Úgy, hogy az első pillanat összevillantotta a szemünket,
ahogy az első ölelésben összeforrasztotta a vágy a testünket...
Annyira együtt élünk. Szerelmünk még ma is úgy von egymásba,
ahogy az első édes találkozásban, énünk a csúcsot megtalálta.
Sokszor zavar, hogy nem tudom úgy elmondani neked,
mennyire szeretlek, mennyire együtt érzek veled,
Amikor a távolban eltöltött éjszakákban
szívet tépő csönd, vagy magányos harsogás van..
De bármilyen messze is vagy tőlem, ott vagyok veled-
szívemet érezze a szíved, mert a tiéd, mert szeret.
Szeret, mert szeretlek az első pillanattól kezdve,
amióta helyet készítettél szívemnek a szívedben,
amióta a szemem a szemedben csillagot látott,
azóta hordozom, védem veled.., ezt az édes boldogságot..."
(?)
Nincs menekvés
"Az ember szaladhat a szerelem elől
bármilyen messzire,
még a haláláig is elmehet,
de a szerelem elől
nincs menekvés,
Mert a szerelem
mindenben tovább él.
Ha egyszer megszületett.
A szerelmes lélek.
Mindenhol ott van,
a csillagokban,
a fűszálban,
a gondolatban.
Az életben,
A halálban.
E világon, és a túlvilágon.
Éltet, andalít, boldogít,
És boldogtalanná tesz.
Szinte már megfogható.
Mint a zene.
Az ember mehet
bármilyen messzire,
de az általa életre lehelt szerelem
megmarad."
Csak egyszer az életben
"Egy ilyen szép szerelem csak,
Egyszer adódik az életben,
Ha elfordulsz, megtagadsz,
Akkor is az egyetlen maradsz.
Nem kérek túl sokat csak,
Perceket és az édes mosolyodat.
Várlak...
Nem bánom mi volt, s van,
Csak bújnék hozzád,
Némán boldogan!"
Igazán szeretni...
Számomra nincs másik,
még ha a szív bele is szakad,
forró vassal megbélyegeztél,
a szívem közepébe égtél,
nem doboghat már nélküled,
az a seb, örökre - a Te jeled.
A rózsa csak egyszer nyílik
és elhervad azután
Szeretni csak egyet lehet,
tiszta szívből, igazán!
Valakit nagyon szerettem,
elfelejteni nem fogom,
helyébe más jött, de őt úgy
szeretni soha nem tudom.
Ne mondd..
Ne mondd, hogy szeretsz, csak mosolyogj rám.
Ne mondd, hogy kívánsz, csak ölelj át
ne mondd, hogy örökre, csak pihenj meg
ne mondd, hogy maradsz, csak légy őszinte
ne mondd, hogy mindent, hisz csak perceket kérek.
Ha nem tudsz nevetni magadon, az élet sokkal hosszabbnak fog tűnni, mint szeretnéd.
A régi környék c. film
Miért csak addig mosolyognak az emberek, amíg egymásra néznek?
Gaál Viktor
Elfogadom az örökös mosolyt. Én nem kapok borravalót soha, senkitől. A mosoly mégis ott lesz mindig az arcomon. És letörölni, azt nem engedem. Mosolyogva ütök majd vissza mindig. Mosolyogva, de erősebben.
Fejes Endre
A boldogság egy agyi folyamat, amit - mint mindent - gyakorolni kell. Szánj naponta öt percet a mosolygásra. Csak mosolyogj! Egy idő után természetessé válik.
Derült égből szerelem c. film
Nagyon szeretem, hogy boldoggá teszem az embereket - akárhogyan is. Még ha csak fél órára is. Ha szerencsésnek érzik magukat általam, jól érzik magukat, vagy mosolyt csalok egy szomorú arcra - számomra ez megfizethetetlen.
Freddie Mercury
A mosolygó alattvaló mindig fölényben van az ingerült uralkodóval szemben.
Heinrich Böll
Gyilkos az, aki megöli az emberi testet; gúnyosan mosolygó az, aki megöli mások LELKÉT és szívét. A lélek és a szív sokkal drágább, mint a test, ezért a gúnyos mosolygás a legrosszabb bűn.
Yoshio Markino
Nevess magadon, és nevess az életen. Ne gúnykacaj vagy önsajnálattól tocsogó nevetés legyen ez, hanem gyógyír, csodaszer, amely enyhíti a fájdalmat, kigyógyít a depresszióból, és segít megfelelő távolságból kezelni az adott pillanatban szörnyűnek látszó kudarcokat.
Og Mandino
Senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni.
Dale Carnegie
2012. augusztus 11., szombat
2012. augusztus 9., csütörtök
..A Nőnek olyan szeretetre van szüksége.. amely nem mulandó... A Nő.. még a legérzékibb Nő is.. a lelkével szeret igazán..és nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk, amely boldoggá tudna tenni egy olyan Nőt akit lelkileg nem szeretnek.... Akármilyen érzéki bravúr..vagy megrendítő testi gyönyör..egy Nőnek ez nem elég.. mert az igazi gyönyörpontja nem bonctani helyen rejlik.. nem is az egész testében.. hanem az egész lelkében... Minden olyan ölelés. mely csakis az „erogén zónák” ingerlésén alapul.. kevés neki.... Egy Nő „erogén zónája”: a LELKE!!!
Eldobtad őt. Eldobtad azt a lányt, aki bármit és mindent megtett volna érted. Eldobtad azt a lányt, aki mindenét neked adta, és bízott benned. Eldobtad azt a lányt, aki mindent beleadott, hogy ott lehessen neked. Eldobtad azt a lányt, aki elküldött magától mindenki mást, mert bebeszélte magának, hogy nem bízhat bennük. Eldobtad azt a lányt, aki az egész világot benned látta. Eldobtad azt a lányt, aki keresztül ment a poklok poklán, hogy veled lehessen. Eldobtad azt a lányt, aki hajlandó volt várni, ameddig csak kellett, csak hogy a tiednek hívhassa magát. Eldobtad azt a lányt, aki még mindig akart téged, miközben te semmiként kezelted. Eldobtad azt a lányt, aki hónapokat töltött reménykedve, hogy ti ketten végül együtt lesztek. Eldobtad azt a lányt, aki sokáig fent maradt, azon izgulva, hogy vajon jól vagy-e. Eldobtad azt a lányt, aki továbbra is annyi mindent megtett érted, még ha tudta is, hogy semmit nem kap cserébe. Eldobtad azt a lányt, aki nem hallgatott azokra, akik rosszat mondtak rólad. Eldobtad azt a lányt, aki a világon bármit megtett volna érted. Eldobtad őt. És tudod mit? Most elveszítetted.
OLVASD EL!!!
Úgy hiszem, hogy akkor vagy boldog, amikor megtalálod a békét magaddal. Ha visszatekintek az elmúlt évekre, sok boldog és fantasztikus emlékem van, ünnepi pillanatok. Ezek nagyon különlegesek. Persze vannak idők és olyan helyzetek, amik nem feltétlenül tetszenek, de ezek is egyaránt fontosak. Honnan tudhatod, hogy valami jó vagy rossz, vagy épp helyes vagy helytelen? Csak a döntésektől függ. A döntések azt jelentik, hogy a kockának két oldala van, és szinte soha nem lehetünk százszázalék biztosak benne, hogy jól döntöttünk-e. Néha a rossz döntés is lehet hasznos lecke, hiszen akkor sokkal jobban fogod értékelni a jó időket és jó döntéseket.
~ Lány : Legjobb barátok vagyunk , igaz . ?
~ Fiú : Igaz .
~ Lány : Akkor elmondhatod , hogy kit szeretsz , igaz . ?
~ Fiú : Csak egy lányt szeretek . !
~ Lány : Ohh , akkor az a lány nagyon boldog lehet . .
... ~ Fiú : Igazság szerint , már az első találkozáskor belé szerettem . .
~ Lány : Komolyan . ? Bemutatod őt nekem . ? Menj , hívd ide .
~ Fiú : Oké . . .
* A fiú előveszi a telefonját és hív . . *
~ Lány : Várj egy kicsit , valaki hív . .
* Felveszi a telefont és a fiú hangját hallja benne . *
~ Fiú : SZERETLEK . ! :$ ♥
Rémsztori!!
Ez az eset falun történt meg. Volt egy 3 éves kisfiú, akinek az anyja meghalt agyvérzésben. A temetésnél ott volt a gyerek is, aki még nem nagyon volt tisztában azzal mi is történt, így amikor kérdezősködött, az apja annyival letudta, hogy a mami alszik. (a koporsóban). Napok teltek el. Szerda lett, hűvös szél fújt kint, nagyon hideg. A gyerek valahogy kiszökött a lakásból, épp lomtalanítás volt az apja pedig véletlenül nyitva hagyta az ajtót. A gyerek elég ügyesen kiszökött egy szál pólóban, a temető is csak 2 utcára volt, különös, hogy senki semvette észre, hogy egy 3 éves mászkál az utcán, talán mert akkor még korán reggel volt, olyan 6 óra és nem volt olyan nagy a forgalom. Mindenesetre a kölyök elég okos volt a korához képest és ügyesen kisétált a temetőbe. Ott elkezdte keresni az anyja sírját, de nem emlékezett rá, hogy pontosan hol van, szóval szólítgatni próbálta, hogy: Anyuu, anyuu.
Egy öregasszony vette észre a gyereket, eléggé meg volt rökönyödve, hazavitte az apjához és kicsapta a balhét. A gyerek napok múlva meghalt tüdőgyulladásban. Eredetileg az anyja mellé temették volna, de elég szűkösen álltak hellyel, szóval kicsit távolabb került. Azóta különös dolgok történnek abban a temetőben. Nappal és este egyaránt lehet hallani, ahogy a gyermek az anyját szóllítgatja, de főleg este, amikor néhány ember szerint látni is lehet, amikor a sírok közt bóklászó halott kisfiú kétségbeesetten keresi az ő mamáját.
Rémsztori.
A toll
Egy kislány családjával a kirakatok között sétált. Meglátott egy gyönyörű tollat. A tollon elektronikus szám volt: 8, a kislánynak nagyon megtetszett. Megvetette anyukájával, aki meg is vette. A kislány örült és azzal el is kezdte írni házi feladatát. A toll megkarcolta majd levágta a kislány ujját. Megijedt elmentek a sebészetre, de nem tudták visszavarni. Hazamentek a kislány sírva feküdt le. Reggel akarta betenni a tolltartójába az új tollát de azon egy szöveg jött ki: Megbánod amiért elmentél a sebészetre!. A kislány megijed,el akarta dobni a tollat de az levágta fejét. Az anyja találta holtan a kislányt, a toll pedig 9-et írt.
2012. augusztus 7., kedd
a nagyszüleim meghaltak,a mama egy betegségben, a papa öngyilkos lett!a ház üresen maradt,csak unokatesóm aludt a házban,és én is sokszor ott aludtam vele!
aztán egy este ki mentem a temetőbe hozzájuk,és beszéltem nekik,hogy mennyire hiányoznak,aztán a házba mentem,az ő szobájukban aludtam,mint mindig,akkor éjjel azt álmodtam hogy a mama ott van a szobában és azt mondja nekem,hogy ne félj,mindig itt leszünk veletek!erre felijedtem,villanyt kapcsoltam,és cigi füst volt a szobában,azt hittem rosszul látok,és felébresztettem unokatesóm a másik szobában,hogy jöjjön át.ő át jött,és egyből kérdezte,hogy te rágyújottál?mondtam neki hogy nem,azt mondta csak a mama meg a papa cigizett abban a szobában régen!
nemtudom a mai napig hogy honann volt a füst,és az álom,de azóta nem mertem ott aludni!
A könyvkötő
Volt egyszer egy könyvkötő. Nagyon szorgalmas volt, jól végezte a dolgát. Egy nap beállított hozzá egy magas, szőke, ballonkabátos férfi, akinek egy rubintgyűrű volt a kezén. Elmondta, a könyvkötőnek, hogy neki vidéken van egy nyaralója és abban egy hatalmas könyvtárszobája. Oda el kéne mennie és be kell kötnie az összes könyvet. A könyvkötő szabadkozott, hogy neki túl nehéz lenne ez a feladat, de végülis elvállalta. Bement a házba. A ballonkabátos férfi magára hagyta. A könyvkötő elindult a könyvtárhoz. A könyvtár, fenn volt az emeleten. Amint felért az emeletre, egy hosszú, tükrökkel végigrakott folyosóhoz ért. A folyosó végén volt a könyvtár. Elment oda, nekikezdett a munkának. Szépen haladt, már első nap kész volt a könyvtár felével. Úgy érezte, hogy most már nagyon elfáradt, ezért elindult nyugvóhelyet keresni. Lement a földszintre. Belépett egy fekete szobába. A szobában volt egy ágy, de az ágynemű a padlóhoz volt szögezve, ezért inkább tovább ment a következő szobába. A következő szoba kék volt. Volt benne egy tükör és egy fotel. A fotel az ajtó elött volt pár méterrel. A tükör, pedig a fotellel szemben. A férfi leült a fotelbe, elmélázva nézte a saját tükörképét. A tükörben észrevette, hogy az ajtó kinyílt. Megfordult, de az ajtó be volt zárva. Amikor visszafordult a tükörhöz, a tükörben megint kinyílt az ajtó. Megfordult, de a valóságban zárva volt. Aztán az ajtó mögül kinyúlt egy zöld kéz és elragadta a szobában lévő kanárit. Az ajtó mögül hangos csámcsogás szűrődött ki, aztán véres tollak jelentek meg. A férfi odanézett a kanárira, de az még mindig ott volt a szobában, sértetlenül. A tükörképe viszont eltűnt. Aztán megint kinyúlt a zöld kéz, és elragadta a macskát. Megint hangos csámcsogás volt, és véres szőrcsomók gurultak ki az ajtó mögül. A könyvkötő oldalra nézett, de a macska még mindig ott volt a szobában. Aztán egyszer csak kicsapódott a tükörben az ajtó és egy iszonyatosan ronda szörny lépett ki rajta. A férfi felé vette az irányt. A férfi nagyon megijedt, nem akarta, hogy eltűnjön a tükörképe. Leszaladt a konyhába, talált egy nagy botot, visszament a kék szobába és összetörte a tükröt. Rájött, hogy hiba volt. A szörny most már ki tud jönni bármelyik tükrön, és most már nem csak a tükörképeket ragadja el. Felszaladt a tükrös folyosóhoz és elkezdte betörni a tükröket. Nem volt elég gyors, mert az utolsó tükrön, kijött a szörny. A férfi elkezdett rohanni. és amikor leért a földszintre megjelent előtte a szörny. A férfi ijedtében agyonverte. Aztán hallja, hogy rendőrök jöttek. Szó nélkül feladta magát. Megértette, mi történt. Előtte a ballonkabátos férfi feküdt, teljesen összeverve. A könyvkötőt bevitték a rendőrségre, és ki akarták végezni, de adtak neki egy lehetőséget, hogy kívánhasson. A férfi azt kívánta, hogy hagyják egyedül egy szobában 10 percre egy tükörrel. Magára hagyták. Amikor a rendőrök visszajöttek, csak egy összetört tükröt és véres húscafatokat találtak...
Jenna imádja a bulikat!!
Pont ma közölte vele az anyja hogy sürgős konferenciára kell mennie,és csak másnap érnek haza,és az apja is elkíséri!
-de kislányom NINCS buli! Rendben?
-Oké! Mit is gondoltál?
Miután elmentek a szülők, Jenna bulit rendezett
Meghívott 10 embert :Jasont,Parkert,Maryt,Elenát,Vickyt,Georget,Davidet,Robit,Suet,és Katet
még rendelt pizzát ,puncsot megcsinálta a díszletet,már meg is érkeztek a vendégek!
El is kezdődött a buli,(mindenki atom részeg volt kivéve Jennát és Sue-t
amint
buliznak elmesélnek néhány rémtörténetet és mindenki megijed tőle!de
amint jenna kimondta az utolsó szót a történetből ,lekapcsolódott
minden!!a srácok nagyon megijedtek!Ordítottak!A padlásról is hangok
jöttek!Elena és Jason felmentek megnézni,de nem tértek vissza
SOHA!ezekután felment mindenki a padlásra kivéve persze jennát ,és ott
maradt vele George is!--egyszóval csak ők maradtak!de miután eltelt 40
perc felmentek, és ott volt mindenki csonka teteme...kivágva a szemük
kilenc ujjal!!
Ekkor előtte van egy levél amiben szemgolyók és ujjak vannak!--és az van ráírva nézz hátra!George már halott volt!!
És a csaj előre fordult és beledöftek egy kést!
REGGEL JENNA FELKELT!
Ó dejó Istenem csak álomdtam!
Ekkor az anyja közli vele hogy el kell utazniuk egy konferenciára az apjával!!! :O
Rózsás Lány
Sétált a néni a piacon. Látott egy lányt. Sötét haja volt, sápadt
arca. Szakadt ruhái. A néninek vörös rózsát kínált. A néni nm kért. A
lány szitkozódott. Még meg látja, meg bánja ezt... A néni éjfékor
csendben ült a kandalló elött. Itta a kávéját, ölében ült a cicája.
Zörögtek az hálószoba ablakon. A cicus elrohant a hálószobába. A néni
10 perc mulva kiment a konyhába. Felkapcsolta a lámpát. Vérrel ez volt
irva a falra: ÉN MEGNÉZNÉM A HÁLÓSZOBÁT. A néni rettegett, de bement. A
cica a földön...vér vette körül...és egy vörös rózsa mellette... A néni
megijedt. Kirohant a szobából. Menekült az ajtóhoz. Futot, futott,
ahogy csak tudott. Egy alak ált a rózsabokroknál. A rózsás lány...A
bokrok messze votak, de a néni futott. A vilamosnál állt. Rózsás plakát
volt a falon... alatta egy piaci rózsaárus kislány... A plakát vagy 100
méterre volt. A néni elfutott a parkba. AZ jó messze volt mint ahol
lakott. Leólt egy padra. A pad mögött vörös rózsák voltak. De nem
látta. Egy alak közeledett. A kislány. A néni futott volna. De nem
bírt. Valami szorította. Rózsák... Vörös rózsák... a lány mellé ért.
letépett egy rózsát. megszagolta... majd egy kést vett elő. a néni
torkához nyomta... majd elvágta a torkát. A néni torkából ömlött a vér.
A rózsák visszahúzodtak. A halott néni elborult a padon. A lány mellé
tette a rózsát, és azt mondta: Én mondtam hogy megbánod...Venned
kelett volna tőlem rózsát...
Állítólag igaz!
Egy kis faluban történt ahol éltek: polgárok,2 serif,1 könyvtáros,egy degenerált gyerek és a szülei.Egy szép napos nap volt és egy borzalmas sikitás halatszott.Afalusiak odaszaladtak és látták hogy egy paraszt asszony meg a férje fel van akasztva az akácfára.Az egész falu kijött bámézkodni a két serif vizsgálta és láttak külömböző jeleket körömmel a hasukba kaparva.Estére lenyugottak az emberek ám,másnap ugyan ez történt és azután is.
Az emberek már szinte megőrültek azzal a tudattal hogy minden nap valakit felakasztanak.
Ezek a jelek érdekesek voltak minden hallotban amit körrömel karcoltak bele.Az eggyik serif
észrevette hogy a vágásban van egy kis agyag figura.A figurák mindig az utánuk következő célpontot jelölik(azt jelzi hogy ki fog meghalni következőre.)Egyszer a serif elment a könyvtároshoz kiderítse mik ezek a jelek.Nem talált semmit még a könyvtáros sem.Következő nap ujjab ember halt meg és az agyakfigura 1. serif(nevezzük így)volt.Nagyon magijedt és napokig ki sem mozdult a házából és az volt a furcsa hogy senki nem halt meg.Északa halja hogy valaki bejön az ajtón...és jön fel a lépcsőn...kipp kopp halatszot a lépcsőn.Az 1. serif megragadta a revolverét(pisztoly)és az ajtó elé ált ai a szobájába nyílt.Lenyomódott a kilincs és... a serif csak egy sötét alakot látot tüzet nyitott.6 lövést elhasznált.Kiderült hogy nem a gyilkos volt hanem a könyvtáros és a jelekről író könyv volt a kezében.A serif kidobta a hullát az ablakon.Reggel nagy tömegre ébrett ahogy beszélgetnek.Lemegy és látja hogy újjab jel volt a hasába.Mindenki a degenerált gyereket vádolta.Egy nap a degenerált szülei elmentek a nagyvárosba vásárolni és megkérték az 1. serifet hogy viggyázzon a degenerált gyerekre.Ám a serif 30 percel elöbb ment el.Amikor a szülők hazaértekmeglátták a gyereket és elborzattak a gyereknek ki volt kaparva körömmel és eddigitől másfajta jel volt belevésve.Egy sikitás és a ház összeomlott.Megvizsgálta a degenerált gyereket és a 2. serif bábuját találta rohant hogy szóljon neki de már késő volt lement egyedül a partra.Akkor már tudta hogy mi fog történni.Lement a partra az 1. serif és látta hogy brutálisan meggyilkolták.de ennek már nem volt semmi vésve a hasába.Az 1. serif végigjárta a falu összes házát és már kb:6-an maradtak a faluba egyetlen egy házat nem járt át a legnagyobbat bemegy és nála van a fegyvere beért egy nagy szobába ahol egy bútor volt egy két fiókos szekrény kihúzza az eggyiket és több 100 kis agyag figurát talált akkor mindent értett.A másikba ölő fegyverek voltak mindegyik véres volt.Már minden szobát helységet átnézett kivéve a pincét.kinyitja a fa ajtót semmi csak a nyagy sötétség látszott megy egy lépcsőfokot le... mégeggyet...mégeggyet...végül azt utolsóhoz ért és ekkor felkapcsolódott a villany egy falu makett volt a pince közepén és porig le volt égve.Ekkor halja hogy bezárul az ajtó kulcsra.Katt...halja és benzin szagot érzett és akkor látta meg a vörös lángokat.
egy történet:)
késsö este volt
épp haza indultam egy bulibol
a temetön kereszesztül jöttem haza
félhomály volt
egyszer csak hangokat hallotam
ara gondoltam biztos csak a haverok
biztos csak megakarnak ijeszteni
de egyszer csak elöttem áll egy tök ismeretlen ember
hirtelen kést szorit a torkomhoz én probálok védekezni
de mire észbe kapok már
vagy öten álnak körültem és ott van ö is(L)(L)
akit szeretek
és most jönn a csavar
az egyik azt mondta
ha nem akarod h meghaljon
akkor törd el a kezed:O
nem is gondolkodtam rajtam mindjárt neki láttam
oda mentem egy sirhoz és adig üttötem amig elnem tört a kezem
de nem kellet sokkat várni jött a következö feladat
törd el a lábad
természetesen ezt is teljesitetem
csak neki ne esen baja
de egyszer csak kést szurtak a mellkasomba
én elkezdtem orditani
nagyon fájt
és egyszer csak éreztem h anyukám megfogja a vállam
és fölriadtam álmombol:)
szerencsére csak egy álom volt
de tanú ara h a szerelem mindent legyőzz
nem velem történt Buliba készülődtem, ráadásul ez volt az évszázad bulija, nem hagyhattam ki! Sajnos elég messze volt tőlünk, a szüleim nem engedtek el egyedül, ezért úgy egyeztünk meg, hogy Anyu odavisz autóval. Meg is érkeztünk, és még mielőtt kiszálltam volna, szokás szerint megöleltem Anyut, és adtam neki 2 cuppanós puszit. És ekkor bekövetkezett a katasztrófa: a hajam beleakadt Anyu lógós fülbevalójába. Jó néhány perc eltelt, mire kibogóztuk magunkat a kényszeredett ölelésből. Olyan félreérthető volt a póz, hogy akik kintről láttak minket, azt hihették, hogy egy nővel csólolózom!
nem velem történt
Randizni mentem a világ leghelyesebb pasijával. Bombázó akartam lenni, ezért felvettem a vadiúj magassarkúmat. Nagyon szexi voltam a szűk szárú farmeromban, a rövid pólómban és az új cipőmben - csak éppen járni nem tudtam benne. A mozibol kijövet beleléptem egy csatornafedél résébe. Egy hatalmasat estem - és ha ez nem lett volna elég, egy arra járó néni a pasimat kezdte szidni, mert azt hitte, hogy ő lökött el. Szegény srác csak megszeppenten állt, nem tudta hogy engem segítsen e fel, vagy a néninek magyarázza el hogy pontosan mi is történt.
nem velem történt
Az évnyitón meglepődtünk, amikor megláttuk a biológiatanárunkat: sokkal testesebb volt mint tavaly. Biztosak voltunk benne, hogy gyereket vár, így az első adandó alkalommal megkérdeztem tőle: ,,Tanárnő, tudja már a baba nemét?,, Erre értetlenül nézett rám, és közölte, hogy nem vár gyereket. Több hónap telt el azóta, de azóta sem mertem a szemébe nézni.
nem velem történt
Egy lány,akibe fülig szerelmes volt egy középiskolás korú fiú: DVD nézös estét szervezett a házukba.Nem sok embert hívott meg,ezért nagy megtiszteltetés volt, hogy én is köztük lehettem, ráadásul akkoriban ö volt álmaim nöje.Szerencsétlenségemre odafele beleléptem egy nagy adag kutyapiszokba... Próbáltam letisztogatni,de nem sikerült tökéletesen. Arra gondoltam, hogy majd az ajtón kívül hagyom a cipömet. Amikor odaértem, anyyira izgatott voltam, hogy zavaromban besétáltam az ajtón egészen a nappaliig anélkül h eszembe jutott volna a cipöm!! Bent persze azonnal érezhetö volt az "illat". Nem győztem bocsánatot kérni a lánytól és a szüleitöl!
nem velem történt
"Egyik nap kimentünk a kínai piacra a barátnőmmel.Az egyik árusnál észrevettem egy klassz blúzt,ami ráadásul nagyon olcsó volt.Az eladó háttal állt nekem,a ruhák között.Alig lehetett észrevenni,úgyhogy hangosan rákérdeztem a blúz árára.Az árus egy szót sem szólt.Megsértödtem,már mentem is volna tovább,amikor egyszer csak megjelent egy férfi,aki elmagyarázta,hogy ő itt az eladó,akihez pedig én beszélek,egy próbababa.Hoppá!A barátnőm hazafelé meg csak nevetett,és az mondta,hogy látja,hogy új barátom van.Kár,hogy kicsit hallgatag!:D"
nem velem történt
Egy lánynak egyszer az egész családja felkerekedett.A nagynéniükhöz mentek,akinek névnapja volt.Mindenki remekül érezte magát,rengeteget nevettek.A lány nagyon elfáradt,és a nővérével együtt kimentek a fürdőszobába,hogy kezet mossanak.A fürdőszoba nagyon szép volt,a polcokon sok-sok csodás parfüm állt.Nem tudott ellenállni a kisértésnek,megragadta az egyik zöld flakont,és egy jelentős dózis kölnit magára fújt.Egyszer csak benyitott a nagynényje,és mosolyogva így szólt:"Nyugodtan próbáld ki a parfümjeimet,azoknak biztos kellemesebb az illatuk,mint a légfrissítőnek."Borzasztóan elszégyelte magát a lány,és csak reménykedett,hogy nem kap kiütést a légfrissítőtől
nem velem történt
Hetedik osztályos koromban volt egy nagy szerelmem, aki eggyel fölöttem járt. Tíz kemény hónapig szerelmes voltam belé. Már-már majdnem összejöttünk, amikor elment a suliból és nem is találkoztunk többet. Azon a nyáron megismertem a jelenlegi párom. Hát ő pont abba a suliba jár, mint a volt szerelmem, osztálytársak. Ez nem is lenne úgy nagyon gáz, ha a volt szerelmem nem lett volna ott azon a bizonyos napon amikor összejöttünk. Főleg, hogy néha könyörög, hogy jöjjünk össze, és hagyjam el a mostani párom őérte. Szegény gyerek, nagy balhé lett belőle amikor ezt a párom megtudta.
HOROSZKÓP
Kos
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Munkaadója felmérgesítette. Az a gondolkodásmód, amellyel egy állásért olyan elvárásokat támasztanak, mely összeegyeztethetetlen az ön magánéletével, sekélyes.
Bika
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Meglehetősen igazságtalanul, mondhatni kegyetlenül bántak el önnel a munkahelyén. Borítson fátylat a történetekre és felejtse el az egészet. Önre most sokkal fontosabb feladatok várnak.
Ikrek
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Megélénkül a társasági élete. Ezeknél az alkalmi programoknál azonban sokkal jelentősebbek a most kibontakozó kapcsolatai, amelyeknek szinte nyomban hasznát veheti a hivatásában.
Rák
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Nem unatkozik. Sorban jönnek a munkatársai tanácsot kérni, lehetetlenebbnél lehetetlenebb feladatokat kap a főnökétől és a családtagjai is zaklatják egész nap.
Oroszlán
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Ne hagyja magát sem átverni, sem megfélemlíteni! Az ön béketűrésével már amúgy is sokan visszaéltek. Álljon végre a sarkára és mondjon nemet! Ezt ugyanis nem várják öntől.
Szűz
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Igyekezzen erőt venni magán és küzdje le a rosszkedvét! Ne túlozza el a jelentőségét annak, hogy képtelen eredményt felmutatni vagy kapcsolatokat teremteni!
Mérleg
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
A szerelem nem kortól és nem is évszaktól függ. Egyszerre csak kellemes bizsergést érez a gyomrában,sőt minden egyes porcikájában. Aztán azon kapja magát, hogy állandóan körülötte forog minden gondolata.
Skorpió
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Lehet, hogy újabb siker, ünneplés lesz az osztályrésze, de az sem kizárt, hogy kudarc és megtorpanás. A javakat sem egyformán osztják el és így van ez a sors adományával is.
Nyilas
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Barátai vagy kollégái ismét azt tapasztalhatják, hogy nem mindig jó önnel egy tálból cseresznyézni. Most hajlamos arra, hogy újból elveszítse a fejét.
Bak
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Alkalmas lenne az idő arra, hogy a háztartását rendbe szedje. Nem nagy kiadással járó változtatások, mégis megújítják a közvetlen környezetét és a hangulata is jobb lesz.
Vízöntő
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Ahol nem boldogul egyedül, ott a barátai segítenek, így aztán nekik is jut a dicsőségből. A pályán vagy a pódiumon a legrosszabbkor hagyhatja cserben a szerencse.
Halak
Napi horoszkóp, 2012. augusztus 07.
Hivatalában ma bosszankodni fog a főnökei miatt, de ezt nem szabad túldramatizálnia. Minden oldalról ellenkezést tapasztal, de ezt sem szabad túlságosan a szívére vennie.
2012. augusztus 6., hétfő
nem velem történt
Középiskolai szalagavatónkra latin táncot tanultunk be. A lányok piros mini szoknyát kaptak, necc harisnyával.
A ruháink utolsó pillanatban készültek el, az én szoknyámat elég laza varrással sikerült megcsinálnia a varrónőnek. Elindult a zene, minden rendben ment, annak ellenére, hogy nagyon izgultunk. A tánc úgy fejeződött be, hogy a fiúk térden állva a vállukra vették a lányokat, ekkor az ugrástól ketté szakadt rajtam a szoknya, és egy az egyben lehullott rólam. Szerencsére a hátsó sorban álltam, és úgy éreztem megúsztam az egész sztorit, azzal hogy csak az osztálytársaim vették észre. Hát nem így lett.. A rengeteg szülő közül, aki kamerázott, hamar kiderült, hogy volt olyan, aki pont az én soromat kamerázta, a szoknyás bakim alatt. Mint utólag kiderült, a legviccesebb nem is a szoknyám elszakadása volt, hanem amilyen arcot vágtam, mikor észrevettem. Következő héten egy videó megosztó honlapra is feltöltötték a dolgot, így a fél iskola rajtam röhögött egy hétig.
nem velem történt
Múlt héten felszálltam a buszra. Épp jött az ellenőr, nekem meg nem volt jegyem se bérletem.
Gondolom csak kidumálom magam belőle. Ezért el kezdtem beszélgetni vele. Poénból megkérdeztem, hogy mi a rövidítése a BKV-nak. Erre ez a válasz jött: Bérletet Kell Venni. Az egész busz rajtam röhögött és még meg is büntetett.
nem velem történt
Egyszer a barátom nagynénjéhez mentünk vendégségbe és hülyéskedtünk, mire a primitív, elmebeteg öcsém bezárt minket a fürdőszobába. Poénkodtunk, hogy engedjen ki, vagy betörjük az ajtót. Én nem akartam semmi rosszat, csak meglendült a lábam és berúgtam az üveges ajtót. Később még levertem a mézesedényt is, ami összetört. Égtem mint grillcsirke a sütőben.
nem velem történt
Egyszer meglátogattuk anyukámat egy korházszerű építményben. Eldőltem édesanyám ágyán és észrevettem egy kapcsolót. Úgy gondoltam feloltom a villanyt, de a villany nem oltódott fel. Még néhányszor megnyomtam aztán meguntam. Úgy véltem kiégett a villanykörte. Nem sokkal később bejön egy ápolónő és megkérdezi, hogy miért hívattuk. Így aztán kiderült, hogy amit én villanykapcsolónak néztem az igazából egy nővérhívó.
nem velem történt
Egy kimerítő nap után a suliból hazaérve befeküdtem egy kád habos vízbe, hogy kipihenjem a a matekdoga fáradalmait. Elnyúltam a vízben, és fogalmam sincs, honnan jött rám, de a nagylábujjamat szórakozottan bedugtam a kád végében lévő csap csövébe. Amikor ki akartam húzni, meg sem mozdult. Kikiabáltam anyunak, hogy jöjjön és segítsen, de ő sem tudta kiszabadítani, pedig még a szappant is bevetettük. Azt mondta, hogy ne izgassam magamat, hoz segítséget. Legnagyobb rémületemre meg is érkezett a segítség: a szomszédunk, aki beállított az ezermesterládikájával meg a fiával, aki nagyon helyes srác! Miközben próbálták kiszabadítani a lábamat, ott kellett feküdnöm a kádban, és igyekeztem eltakarni magam a fürdőhabbal. Állítólag öt perc múlva már ki is szabadultam, de nekem óráknak tűnt. Legszívesebben a lefolyón a vízzel együtt én is eltűntem volna.
nem velem történt
Várpalotán voltunk. Jöttünk lefelé onnan a Vártól, és én elkezdetem futni, mert mindenki futott. Aztán menetközben felbuktam, és pont egy nagyon helyes srác, akibe bele vagyok zúgva, a hátam mögött volt, és látta, hogy eltanyáztam. Mindenki nevetett, és az a helyes srác odajött hozzám, és megkérdezte hogy jól vagyok? Én meg a szégyentől megszólalni sem tudtam.
nem velem történt
Tesióránk volt, és futotunk. Rajtam egy melegítőnadrád volt. A mögöttem levő lány elesett, és esés közben a nadrágomba kapaszkodott, és így lehúzta rólam. Ez még hagyján, de még a bugyimat is lehúzta vele :/ Mindenki látta a dolgot, még a másik osztály is, és én meg gyorsan felhúztam a nadrágom, de még így is rajtam röhögtek egész nap. (Sőt, még a tanár is!)
nem velem történt
fexek az ágyamban és a telefonomat babrálom. van egy srác aki tettszett (még akkoriban) és volt egy csaj akinek szintén bejött. hát ezen az említett reggelen amikor a telefonomat babráltam hülyeségből irtam egy smst amit nem akartam elüldeni. ebben a levélben szidtam meg oltogattam hogy kopjon le a srácról meg ilyenek mert hogy ő már az enyém stb.stb.. és hát kitalálhatjátok hogy mitörtént.. véletlen elküldtem. azthittem szétvet az ideg xDDDDD nemsokkal később valaki hívott. természetesen ő. kérdőrevont hogy mi ez az sms amit irtam de én ugy tettem aki nem tudja miről van szó.. egyből lecsaptam a telefont. később amikor már kitaláltam egy felmentőszöveget akkor elmagyaráztam neki hogy 'a hülye bátyámat kifaggattam és kisült hogy ő szivatott meg' láttszólag el is hitte..na ennyi az én történetem :D visszagondolva röhögök rajta de azt az érzést amikor nem tudtam megszakítani a küldést senkinek se kívánom xDDDDD
nem velem történt
Még nagyon régen történt, talán 11 éves koromban. Egy táborba mentem, ahol senkit sem ismertem, és elég félénk vagyok az új emberekkel, szóval nem sikerült sok barátot vagy ismerőst szereznem. Csak a szobatársaimmal és még pár lánnyal voltam jóban. A Balcsinál volt a tábor. Egyik nap az összes táborozót beszabadították a vízbe. Remélem mindenki tudja, hogy a Balatonnak nem tiszta, áttetsző a vize, szóval értelmetlennek tartottam úszószemüveget felvenni az úszáshoz. Nagyon szeretek és jól is tudok úszni, imádok a víz alatt lubickolni, így tettem akkor is. Mivel nem láttam a víz alatt semmit, véletlenül nekiúsztam egy alacsony, dagadt fiúnak. Amikor felbuktam a felszínre, mondtam neki, hogy bocsi, és továbbmentem, azaz tapostam a vizet. A fiú maga mellé hívott pár fiút és beszélni kezdett - ezt akkor láttam mikor hátrafordultam. A fiúk furcsán méregettek, és némelyikük röhögni kezdett. Az egyik lány, akivel jóban voltam, pont elsétált mellettük, akkor oda ,,futott" hozzám, és azt mondta: - Az a kövér fiú azt mondta a többieknek, hogy letapiztad a víz alatt. Komolyan? - Neki sikerült elmagyaráznom mi történt, és mindenkinek, akivel kicsit is jóban voltam, de másnapra az egész tábor rajtam röhögött. Annyira csúfolni kezdtek, hogy megkértem anyumat, hogy vigyen haza, mert nem bírtam ott tovább. Így lett a két hetes táborból, négy napos katasztrófa.
nem velem történt
Táborozni voltam, és kivittek minket a strandra. Volt ott csúszda meg minden. Én eléggé szégyellős vagyok. Akartam menni a csúszdán, mire a pasi közölte hogy csak pucér hátsóval lehet menni. Tehát tangára kellett tennem a bikinim alsóját. Na jó! Lecsúsztam úgy is, de lent a bikinim beakadt, és szétszakadt. Félig meztelenül ki kellett mennem hogy a tanárnő egy törcsivel eltakarja a testemet (csak azt) eltakarja. Úgy vitt vissza a szállásra, hogy csak a testem volt eltakarva, a fenekem kint volt. És ha ez nem lenne elég, a fiúk MINDENT felvettek, még azt is ahogyan félpucéran kijövök a vízből.
nem velem történt
Egy nap nagyon nagyon fel voltam pörögve. Pont akkor, amikor teljesen nem fértem a bőrömbe, mentünk valahová. Vettem a cipőm, mentem volna ki. A házunk elején van négy lépcsőfok, azt a négy lépcsőfokot átugrottam, és pontosan velem szemben állt a villanyszerelő. Valami meghibásodott és azért jött, én meg nem tudtam róla. Na szóval, leugrottam a lépcsőfokokon és ráugrottam a villanyszerelőre. Nagyon kínos volt, és csak mosolyogtam rá, de majd elsüllyedtem volna szégyenemben.
nem velem történt
Tavaly nyári táborban voltam a barátnőimmel.Faházban laktunk, amiben több kétágyas szoba volt.Első este nagyon jól éreztük magunkat négyesben:egész este beszélgettünk, rengeteget röhögtünk, kibeszéltük a fiúkat, no meg persze a tanárokat. Lefekvés után is folytattuk: átkiabáltunk egymásnak mindenfélét, többek között mindenki elmesélte élete legnagyobb pasis beégését. Mindez hajnalig tartott..Másnap reggelinél odajött hozzánka kedvenc: tanárunk, és azt monta , hogy ezt nem gondolta volna rólunk...Későb kiderült, hogy a mellettünk levő szoba a tanároké volt... Majdnem elsüllyedtünk szégyenünkben.
nem velem történt
Egy gyönyörű csillagfényes éjszakán egy fantasztikus hangulatú kerti partin vettem részt. A medence szélén álltam egy barátnőmmel, beszélgettünk, táncoltunk, amikor hirtelen megcsúsztam, és ruhásól belepottyantam a vízbe. A pezsgőspohár a kezemben volt, a kistáskám pedig a vállamon. Persze minden elázott ami benne volt. Nem beszélve a gyönörű ruhámról, a frizurámról és a sminkemről! Igazán vicces látványt nyújtottam, amikor kikecmeregtem a vízből.
nem velem történt
A suliban vécére mentem a barátnőmmel. Én már bent voltam, és hallottam, hogy a másik fülkébe is bement valaki. Közben - ahogy szoktam, ha eggyüt megyünk vécére - dumáltam a barátnőmhöz: most éppen azt ecseteltem, hogy mit szólt be az egyik fiú osztálytársunk a frizurámra. Csodálkoztam, hogy nem felel senki semmit, de azt gondoltam: nagyon koncentrál. Amikor végeztem, nem láttam sernkit az ajtó előtt. Aztán észre vettem, hogy a barátnőm már rég végzett, és a mosdóknál vár rám. "Húúúú, akkopr valaki máshoz beszéltem!" - gondoltam, de az meg sem fordult a fejemben, hogy az a másvalaki a matektanárnőnk! Utána az egész órán lapítottam.
keresztül.úgy tartották hogy egyszer egy öregnő bement az erdőbe,odaben átkot szórt az erdőre és azóta se jött ki.aki bemegy oda többé nem látják.de ez a kislányt nem zavarta.azt hitte hogy csak egy régi mese.miután bement nem történ semmi egy ideig.de aztán hallott egy sikolyt,odafutott,hogy megnézze mi az de mire odaért már csak egy szétmarcangolt nőt látott megfordult és meglátta az öreg nőt aki szórta az átkot erre az erdőre.futni akart de a nő elkapta és nem engedte hogy elmenjen.majd megölte kislányt.a mendemonda igaz és az öreg nő azóta is ott él és megöl mindenkit aki bemerészkedik.
(Ezt a rémtörténetet nyugodtan lehet alkalmazni osztálykiránduláson,
csak a helyszín az ottani legyen!!! Ja, és jó rémisztően és sejtelmesen
meséld el! Csak akkor van hatása!)
Egyszer
régen egy *zánkai hotelben* történt ez az eset. Osztálykirándulás volt.
Abigél a barátnőivel Bellával és Clioval volt egy szobában méghozzá
pont a *7*-es ben. Elérkezett a lámpaoltás ideje, de
a lányok egyáltalán nem voltak álmosak. Bella kitalálta h. meséljenek
rémtörténeteket. De Abigél már így is totál be volt rezelve. Nem szeret
idegen helyen aludni. Tehát inkább könyvet olvastak. Hirtelen eleredt az
eső. Óriási dörgés volt. Egyszer az egyik villám pont az ablak előtti
fába csapott bele. Szörnyen megijedtek. Aztán lekapcsolódott a villany.
Megszólalt Abigél-
- Lá... lányok nekem nagyon rossz előérzetem van...
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ- Hallatszott hirtelen egy nagy sikoly kintről.
-Áhh. Jajj ne... én...én nagyon félek!-siránkozott Bella.
Clio csak bámult maga elé a sötét szobába és várta a következő
szörnyűséget. Aztán hirtelen egy puffanás és halál hörgés hallatszott az
ágyuk mellől.
-Lá.... lányok?! Ti csináljátok ezt?-kérdezte félve Abigél.
--szipp- nee...m... én... nem tudom most mi lesz!!!!-mondta Clió!
-Te mit gondolsz Bella???!!! Bella!! Válaszolj!!
-Bellaaaaaaaaa!!!!
Felkapcsolódott a villany, látták h. a barátnőjük a földön van összeesve egy vérfürdőben.
-Jaaaaaaaaaaaaaaaaajjjj!!! Most .... most mégis mmmi a francot csináljunk???!!!-sikoltott Clio.
- Ne...m tudom!! Szóljunk Melody néninek!!!
-Minek?... Na jó!
Ki akartak volna menni de NEM TUDTAK!! Be volt zárva az ajtajuk!
-BENT RAGADTUNK!! (rángatja az ajtót Abigél)
Újra lekapcsolódott a lámpa!! Most valami halk suhogás hallatszott!!
Aztán csepegés "csepp" "csepp". Újra világos lett. Clio fel volt
akasztva a lámpára. A vérével (ami a földre csepegett) ez volt felírva a
plafonra: " TE SEM MENEKÜLSZ!!! VÉGED!!!"
Abigél rettenetesen megijedt és egyedül maradt. Nem tudta mi tévő
legyen. Csak verte az ajtót és sírt. De minden hiába volt. Újra
leoltódott a lámpa!! Az alak ismét megjelent és levágta Abigél kezeit és
lábait. Aztán a torkát vágta el!! Vége volt. De a sötétség megmaradt.
Senki nem talált rájuk és mindenki elfeledte hogy ezek a lányok valaha
is léteztek. Senki...senki nem tud a létezésükről senki. A képek róluk
eltűntek, mintha soha nem is léteztek volna, akárcsak a barátnők!!!
Ezek után aki oda megy abba a *zánkai szállodába a 7*-es szobába.... AZZAL PONTOSAN UGYANEZ MEG FOG TÖRTÉNNI!!!
nem velem történt az egész
2008.11.31. Halottak napja volt.
A családommal a temetőbe voltunk kb este 11 lehetett. A sírok szépen ki voltak dísztve mindenhol gyertyák mécsesek égtek. Nagyon szép volt. Egyszer csak olyan megmagyarázhatatlan fuvallatott éreztem. Nagyon meglepődtem. Már épp indultunk haza mikor valaki a fülembe sugta GYERE! Ki volt az kérdeztem. Persze egyből mindeni engem bámult. A hang pedig egyre csak szólongatott. Végül elkeztem követni. Anyám utánam kiabált. Klára hová mész? De én csak mentem. Egy elhagyatott sírhoz amin nem volt semmi csak egy halom föld kupac. A hang megszünt. Hirtelen előttem állt egy idős kb 90 éves néni. A ruhája koszos volt és szakadt a haja nagyon kócos. Csókolom köszöntem neki. De nem válaszólt. Csak nézett. Egyre jobban megijedtem. El akartam szaladni de mozdulni se bírtam. Kicsim gyere már, szólt anyám. De nem birtam válaszolni neki. Persze ők nem látták a nőt. Éjfélt ütött az óra és a temető sötétségbe borult.Egy forrú fuvalatott éreztem magamon. Mikor a fény vissza jött a temető üres volt csak én voltam ott egyedül meg a nő aki még mindig meretten bámult rám. Anya Apa! Kiabáltam de nem jött válasz. Mit akar tőllem mi folyik itt. De nem válaszolt csak nézett, majd hírtelen eltünt. Nagyon féltem. Elindultam a kapu felé de akkora lett a köd hogy nem találtam. Láttam ahogy a sírokból kimásznak az emberek. Vagyis csak a szellemük. Rám meredtek és közeledni kezdtek. Elkeztem futni, de elestem. Valószínűleg elájultam mert mire fölébredtem egy korházba feküdtem egy kötéssel a fejemen nyukám a kezemet fogta. Meg kérdeztem mi történt. Azt mondta eltüntem a sírok közt és így találtak rám. De hisz ti tüntetek el meg az a sok halott Üldöztek engem. Nem kicsim csak álmodtad. Másnap haza mentem és próbálom elfelejteni ami történt. Talán tényleg csak álom volt. De az biztos mély nyomott hagyott bennem.
halloween line animation
ez igaz történet!
nagyon rossz álmom volt,de amikor felkeltem
olyan szépen sütött a nap...
a barátnőm hívott hogy aludjak ott náluk,
végülis sikeült rávettem anyámat!
Elmentünk a barátnőmhöz (olyan estefele lehetett)
kérte hogy menjünk el a nagyiához aki egy utcával arrébb lakik!
ott voltunk vagy 2 óra hosszát
és tök sötét lett!elindultunk és váaszthattunk hogy kerülő úton menjönk vagy a rövidebben!a hosszabbbat választottuk ugyanis...a másik út nagyon félelmetes és abban az utcában egy néni szívinfartust kapott!
szóval a másik úton mentünk
amikor odaértünk láttuk hogy a másik rövidebb úttól jön valaki!
nem láttam az arcát mint egy árnyék!elkezstünk rohanni a ház felé!de az az alak is sietett!aztán megvilágította egy kocsilámpa és eltűnt!-azóta is azon gondolkodom mi lehet az!
nem velem történt
Háát ez már majdnem egy éve történt szilveszter után hogy felmentünk a sástóra korcsolyázni...olyan 4-5 óra fele volt az idő mikor én és anyum egy versenyt csináltunk.
A hídig és vissza volt a cél!!
Nem bírtam megállni és becsúsztam a híd alá ahol nem volt befagyva de kb 1 cm se volt hogy a fejem szét ment volna de ha ez megtörténik ott halok meg mert kifolyik az agyvizem (húúúú)
na mind1 a lényeg az h másnap azzal jön apum haza h a macskámat délután 4-6 óra között elütötte egy autó(de terhes volt szegényke)
és 2 hétig sírattam még most is néha elszomorodok miatta!!!!
Sztem van közte összefüggés(anyum szerint ő halt meg helyettem ))
aztán amikor eltemettük (febr 1.)
Ismerőseink eljöttek hozzánk és a kisfiú elég éber és leült a szobámba az ágyamra és macskanyávogást hallotam ugyanolyat ami meghalt mert neki kicsit ien magas hangja volt
aztán vmi nekemdörgölődzik hátrafordulok de csak a pulcsim volt ott de az is kb 2 m-re
Ők így elvileg látják is a szellemeket és megjósolta h a macska mindig vigyázni fog rád bárhol is vagy és mindig követni fog téged!!!
nem velem történt Ez a történet 2 éve történt. Az osztályommal 3 napos osztálykirándulásra mentünk Szentendrére: a Pap-szigetre. Az ofőnk beosztotta a szobákat. Én 6 bnömmel kerültem egy szobába. A szoba száma a 7. volt. Mint késöbb megtuttuk a 7-es fontos számot tölt be az életünkbe.x) szóval.eljött az első napon az este. Semmi különön nem történt. Másnap reggel az egyik LB.-nek eltűnt a pólója. Késöbb a másik LB-mnek tűnt el a tárcája. Egy másik csajnak a nyaklánca, és eltűnt egy sapka is. Estére totál be voltunk tojva. Behívtuk az ofőnket,hogy jöjjön,mert gáz van. Azt mondta,hogy biztos valahova elkeveredett. Mi nem hittük. Késő este furcsa tajokat hallotunk,és az ablaknál furcsa árnyékok jelentek meg. Ráadásul az egyik csaj elmesél pár horror sztorit. Totál K.O.-k voltunk. Sírva hívtuk fel a fiúkat a telonkról,hogy jöjjenek át,mert nagyon félünk. Összetoltuk az ágyunkat és összebújtunk és sírtunk. Késöbb nem túlságosan,de megnyugottunk. Mindenki a párnája alá dugta a fontos cuccait. Aznap este csak ketten mertünk kimenni a bnömmel wc-re éjfélkor0.0... gondolhatjátok,hogy féltünk.xD szal kirohantunk,aztán vissza. Másnap mentünk haza. Mint késöbb kiderült a cuccok meglettek. Pedig 6x mindent feltúrtunk,de sehol semmi. Máigis állítjuk,hogy ez nem véletlen volt,és nem is ember szórakozott. Ez egy valós történet.
Figyelem!! EZEK NEM VELEM TÖRTÉNTEK MEG!
Vigyázz ilyesztő!!
Kint ültünk a diófán, a barátnőmmel és az öccsével és rémtörténeteket meséltünk.
Egyszer elkezdett erősen fújni a szél és lezuhatunk a fárór, de a barátnőm öcces fennakadt a fán és nem tudtuk leszedni.Ezért rohantunk befele de az ajtó nem volt nyitva. Pedig a szüleink otthon voltak. Nem tudtuk mit csináljunk. Kirohantunk az utcára de ott se volt senki, becsöngettünk mindenhova de nem nyitottak ajtót. Amikor visszamentük megtláttunk valakit a diófánál, nem mertünk közelebb menni. És az a valaki lerántotta a fiút a fáról, fejjel lefele esett le. Elkezdett kiabálni de mi nem mertünk odamenni.Utána hirtelen elájultunk és másnap reggel az ágyban keltünk fel. A fiú elmesélte hogy hogy nézett ki az az alak. IGAZ!!!
A Mikulás - csak erős idegzetűeknek!!!!!!
Végre...végre eljött a minden gyermek által várva- várt ünnep, a Mikulás.
Zsibongott a tágas művelődési ház, mindenhol gyerekek szaladgáltak, izgatott szülők várták a Mikulást, aki éppen a színfalak mögött készülődött a nagy attrakcióra, a gyermekek megajándékozására.Végre...végre eljött a minden gyermek által várva- várt ünnep, a Mikulás.
Zsibongott a tágas művelődési ház, mindenhol gyerekek szaladgáltak, izgatott szülők várták a Mikulást, aki éppen a színfalak mögött készülődött a nagy attrakcióra, a gyermekek megajándékozására.
Töménytelen ajándék várt arra a megtiszteltetésre, hogy a mai nagyszabású városi Mikulás ünnepségen az Ady – művelődési ház mozi termében gazdára találjon.
Minden szülő, ki ma eljött ide, gondosan előkészített csomagokat adott át a Mikulásnak, aki majd nemsokára kiosztja a gyermekeknek, akik már nagyon izgultak, vajon milyen ezer kis meglepetés várja őket.
Tündéri pirospozsgás kicsi arcocskák ragyogtak mindenfelé, kék, piros, sárga színű reflektorok világították be a termet, cirádák, és díszes lampionok lógtak a mennyezet felől, mintha csak rá akarnának zuhanni az alattuk nyüzsgő emberi hangyabolyra.
Legalább 300 – an gyűltek ma össze felnőttek és gyermekek, a szülők abban a reményben, hogy örömet okoznak gyerekeiknek, a kicsik pedig izgatottan várták a meglepetéseket.
Aranyos dalok zengtek a hangszórókból, a Mikulást dicsőítették.
Mindeközben a színpad függönye mögött a Mikulás bőszen igazgatta dús fehér vattaszakállát, vérpiros kabátján, aranyszegély díszelgett, nagy fekete csizmái vakítóan fénylettek.
Óriási puttonyában számtalan csomag csörgött, öreges mozdulatokkal szedegette, válogatta őket.
Mindegyikre ragasztottak egy kis címkét, melyen egy név állt, a gyermek neve, akié az ajándék.
A nézőtéren székek sorakoztak, előre ültették a kicsiket, hátrébb a felnőttek várták, hogy végre előbukkanjon a függöny mögül a Mikulás.
Mikor már pattanásig feszült a légkör, minden szülő türelmetlen tekintettel kémlelt a színpad felé, vajon mikor jelenik már meg a Mikulás a függönyök mögül, halk csengettyűszó ütötte meg fülét a tömegnek.
Mindenki lecsendesedett, a csilingelés egyre erősebbé vált, majd néhány másodperc múlva kilépett a sötét függöny mögül egy nagytermetű pocakos piros ruhás alak.
Tűzpiros volt tetőtől talpig, ruhája szegélyét aranyos csíkok díszítették, szakálla tekintélyt parancsolóan bukott alá a termetes pocakra.
Hófödte süvegén nagy fehér bojt ült, arcát teljesen eltakarta fehér bajsza, szemei kéken villantak rá a tömegre, pillantása maga volt a tél.
Tökéletesen nézett ki ez a télapó, oly annyira, hogy ha a felnőttek nem tudták volna, hogy csupán beöltözött halandó van a jelmez mögött, még el is hitték volna, hogy valóban ő a hideg tél, bölcselkedő „krónikása”.
Makulátlan öltözete, jeges tekintete, ében feketén csillogó csizmája szinte elbűvölte a kicsiket és a nézősereget egyaránt.
Morajlás futott végig a termen, mindenki csodálta a Mikulást, aki igazán kitett azért, hogy minden igényét kielégítse a kíváncsi tömegnek.
-„Ez fantasztikus!...- jegyezte meg suttogva a polgármester a város jegyzőjének, miközben csodálták a Mikulást a terem alvégéből.
-„Te... – szólította ismét a jegyzőt – ki is öltözött be Mikulásnak?”
A jegyző bizonytalan arcot vágva válaszolt:-„Hát...úgy tudom a Kovács apuka, de olyan jól sikerült álcáznia magát, hogy még én sem ismerem fel.” – állapította meg a jegyző csodálkozva.
-„Az szent igaz!... – helyeselt a polgármester – ha ez a Kovács, akkor érti a dolgát, jövőre is ő lesz a Mikulás!” – lelkendezett a hivatalnok.
A színpadon már régen előkészítették a Mikulás díszes hintóját, ez is gyönyörű darab lévén, tökéletesen illet a beöltözött emberhez.
Most öreges léptekkel elindult a cifra jótevő a hintó felé, csörgette a botján kis csengettyűt.
Hatalmas barna selyemzsákot cipelt, látszott, hogy alig bírja feltenni a hintóra.
A gyerekek eközben ujjongva várták mi fog történni. Csodálkozó kerek szemekkel figyelték a Mikulás minden mozdulatát.
Kimérten, ráérősen foglalt helyet a télapó a nagy hintóban.
Elhelyezkedett, nagy hosszú fehér szakállát lassan végigsimította, majd érces, mély hangon kezdett beszélni a gyermekekhez.
-„Jó estét gyerekek!...- kezdte „télapósan” – íme eljöttem hozzátok, tudom, hogy nagyon vártatok, tudjátok van itt nálam valami aminek nagyon fogtok örülni...” – jelentette a kicsiknek villódzó szemekkel.
-„Sziaaaa...sziiaaa...” – hangzott minden gyermek szájából, úgy hangzott mint egy hangverseny.
Ekkorra már a színpadot erős reflektorokkal világították meg, így még vakítóbb lett a télapó pompázatos ruhája.
-„No...- kezdte megint a mindenki „kedvence” dörmögő hangon – ki, hogy viselkedett otthon? Hadd halljam!”
-„Jóóól...jóóóóól...” – kiáltották mostmár a gyermekek lelkendezve, sokan még tölcsért is csináltak a kezükből, úgy kiáltották.
Bólogatva helyeselt a Mikulás, meg – meg simította hófehér szakállát, majd ismét a magasba lendítette kezét.
-„Jó...jóóó...- mondta helyeslőn – akkor most akiket szólítok jöjjenek fel ide a színpadra körém!...
Lassan előszedegetett nagy barna zsákjából jó néhány csomagot,
Szépen kipakolta őket a hintó szemközti ülésére és hangosan olvasni kezdte a neveket.
-„Nagy Anna, Molnár Mónika, Tóth Dávid, Matusz Kornélia, - sorolta – Kovács Győző, stb...
Legalább húsz gyermeket felhívott már a színpadra, mikor intett, hogy ennyi egyenlőre elég lesz.
A kicsik – 6, 8 éves forma gyerekek, szépen félkörbe álltak a Mikulás körül, aki beszélni kezdett hozzájuk.
Ekkor váratlanul leszaladt a színpadról a kis Kovács Győző, a hatéves kisfiú egyenesen édesanyjához sietett a nagy teremben.
Mindezt a télapó észre sem vette, közben elfoglalta magát a többi gyerekkel.
A kisfiú csodálkozó arccal kérdezte anyjától:
-„Anya, nem apa a Mikulás?”
Az asszony úgy nézett fiára, mint aki kissé elbizonytalanodott, így reagált fia kérdésére:
-„Te is észrevetted kisfiam? – kérdezte – ez tényleg nem apa, pedig úgy tudtam, hogy ő öltözik be ma este.” – kémlelt az anya figyelmesen körbe a termen.
-„Akkor hol lehet apa?” – kérdezte a gyermek kicsit aggodalmasan.
Az asszony szeme körbe – körbe járt a termen, de férjét sehol sem látta.
-„Nem tudom kisfiam, gyere keressük meg apát.” – fogta meg kezét a gyermeknek.
Elindultak a tágas mozi teremben az asszony és a gyermek megkeresni apát.
Közben a színpadon szereplő Mikulás egészen elbűvölte a kicsiket, nagyokat hahotáztak a télapóval, hangosan kiáltoztak, szinte versengtek a jelmezes kegyeiért.
Észrevétlenül kerülgették az embereket, kik nyújtózkodó nyakkal lesték a színpadot, sokszor mosolyogva tapsoltak.
Egy perc elteltével belebotlottak a polgármesterbe meg a jegyzőbe, akik szélesen vigyorogva bámulták a Mikulást, arcukra jóízű elégedettség ült ki.
-„Jó estét Haraszti úr – szólította meg az asszony a hivatalnokot – elnézést, hogy zavarom, de úgy tudtam ma este a férjem öltözik be Mikulásnak.”
A polgármester meglepődve nézett az asszonyra: - „Miért, az ott nem a férje?” – mutatott színpad felé.
Kovácsné erre határozottan rázta a fejét: - Nem bizony, az ott nem ő.”
A tisztviselő kelletlenül vicsorított egyet az asszonyra, majd megjegyezte:
-„Bocsánat, úgy tűnik, lemaradtam valamiről, akkor fogalmam sincs, ki lehet az az ember a színpadon.”
-„Mindenesetre mesterien csinálja, amit csinál, nem ez a véleménye?” – nézett kérdőn az asszonyra.
-„Örülök, hogy tetszik önnek polgármesterúr, - válaszolt azonnal Kovácsné – mostmár csak az a kérdés hol lehet a férjem, mert neki kellene ott lennie.” – villantotta rá szemeit a férfire.
-„Bocsánat asszonyom, de amint látja, most nem szakíthatom félbe az ünnepséget – mutatott a mozgalmas színpad felé – talán elfelejtette a férje, hogy most neki kellene ott lennie.” – jegyezte meg a hivatalnok félig ízetlenül viccelődve.
-„Uram – kezdte az asszony határozottan – lehet, hogy a férjem kissé szórakozott ember, de nem hülye.” – nézett rezzenéstelen arccal a férfi szemébe.
-„Természetesen hölgyem – mentegetőzött hirtelen a férfi – remélem mihamarabb kiderül hogy mi történt.” – zárta le a beszélgetést a tisztviselő.
Az asszony megfogta a kis Győző kezét, és elindultak a színpad felé.
Lassan haladtak, mindenhol emberek álltak, alig tudták át „verekedni” magukat a tömegen.
Közben a színpadon javában zajlott a Mikulás „attrakciója”, ekkor éppen sorba állított vagy 15 gyermeket, és beszélni kezdett hozzájuk.
-„Nos, gyerekek, most egy különleges ajándékot kaptok a Mikulástól” – állt fel a hintóból és a gyermekek közé lépett.
-„Mindenki hunyja le a szemét – folytatta – és tátsa nagyra a száját.”
A gyerekek vakon követték a télapó utasítását, és várták miféle csodával ajándékozza meg őket.
Közben Kovácsné, kisfiával elérték a színpad hátsó bejáratát és az asszony kíváncsian indult el a sötét függönyök felé. Beléptek a színpad mögé, őket nem lehetett látni, néhány méterre szerepeltek a kicsik a télapóval a függönyök előtt. Maga sem tudta mit keres ott az asszony, de valamilyen megmagyarázhatatlan érzéstől vezérelve keresgélni kezdett. Kisfia végig vele volt, szorosan fogta az édesanyja kezét. Elhúzott egy, majd egy másik függönyt is, nem láttak semmi gyanúsat. Azután elindultak a másik oldal felé. Elhúzott még egy függönyt és a látványtól mi szemeik elé tárult lábuk földbegyökerezett.
Férje fültől – fülig átvágott torokkal hevert a függönyök között, vörös vére megfestette a környező díszleteket. Egy utolsót vicsorító halálfej ábrázattal bámult a családjára, akik a döbbenettől meg sem tudtak mozdulni. Kezei, lábai görcsösen kifacsarodva, tekergőztek, az élet leghaloványabb lehelete sem pislákolt már a szerencsétlen férfiben.
Eközben a gyerekek kint a színpadon behunyt szemekkel és tátott szájjal álltak, várták a csodát a Mikulástól. Kovácsné néhány másodperces „kihagyás” után hirtelen előre ugrott a színpad felé, és torkaszakadtából üvölteni kezdett:
-„Gyilkos!!!...Ez egy gyilkos!!!...
A meglepődött Mikulás, ekkor villámgyorsan előhúzott mellényzsebéből egy 9 – milliméteres automata fegyvert, és pánikszerűen, módszeresen mészárolni kezdte a körülötte álló gyerekeket. Az első pillanatban tövig nyomta egy kislány szájába a pisztolycsövet és meghúzta a ravaszt. Tompa puffanás hallatszott, minden irányba fröcskölni kezdett az agyvelő, véres verítéket permetezve maga után. A kislány összecsuklott, mint egy rongybaba, ezután ismétlő lövésekkel célzottan kezdett tüzelni a gyerekek fejére, semmit sem bízva a véletlenre. A meglepődött gyermekek nem tudták mi történik, ekkor még meg sem próbáltak elmenekülni.
A szülők fel sem fogták az első pillanatokban mi zajlik, a színpadon, egyszerűen meg sem fordult a fejükben, hogy éppen gyermekeik kegyetlen kivégzését nézik páholyból.
Azután, mikor már legalább négy gyermeket láttak elterülni a színpad elejében, csak akkor hasított beléjük a felismerés. Ezalatt a télapó mit sem zavartatta magát, biztos mozdulatokkal tárat cserélt, és rezzenéstelen arccal tüzelni kezdett a hozzá legközelebb eső élő gyerekekre.
Ekkor tört ki az első velőtrázó sikoly a teremben, a szülők torkuk szakadtából ordítani kezdtek.
Néhány rövid másodperc alatt elszabadult a pokol, a hatalmas moziban, egymást taposva menekültek az emberek.
A férfiak egy része vérbeforgó szemekkel megindult a színpad felé, legázolva mindent, mi útjukat állta.
-„A *** anyádat!!!...- ordították többen – megdöglessz!!!...
Megbolydult az emberi „hangyaboly”, a Mikulás gyilkolt, az emberek menekültek, de legalább húsz férfi rohant a színpad felé, hogy megsemmisítsék az ámokfutót.
Akadtak olyanok is, akik sokkos állapotban karácsonyi dalokat kezdtek énekelni ülőhelyükön. Szemük balgán tekintett a semmibe, miközben dicshimnuszt zengtek a télapóról, és a szeretetről. Hangosan énekeltek pontosan úgy, ahogy a gyerekek szoktak.
Ekkor már a színpad jó része vérben fürdött, émelyítő vérszag terjengett mindenütt, a gyilkos körül kezdett szűkülni az embergyűrű, akik elindultak felé.
Puffogások sora hallatszott, elterült néhány felnőtt is, azután legalább nyolcan vetették rá magukat a Mikulásra.
Vadul ütni, rúgni kezdték, őrült tekintettel, őrjöngve taposták, már elejtette a gyilkos fegyvert.
Valaki szétrúgta a hintót, és annak jókora darabjával sújtott le többször is a jelmezes gyilkosra. Ekkor fordult ki a szeme szemgödréből, véres cafatokat dobálva a felbőszült szülőkre.
Már nem lehetett tudni ki ordított és mekkorát, ki ütött és mivel, olyan hatalmas lett a zűrzavar, csak azt lehetett tudni, hogy mindenki a piros ruhást akarja.
Nem több mint öt perc alatt zajlott le mindez, a rendőrség közben körbevette a művelődési házat, kibontott fegyverekkel nyomultak be a kivégzőhelyé vált moziterembe.
E közben hisztériás rohammal lincselték meg a szülők a télapót, egyre többen rohantak oda, hogy a saját kezükkel végezzenek vele.
Valaki egy feszítővas félével ütötte a fejét, mások önkívületi állapotban taposták, rúgták.
-„Megdöglessz!!!...- ordította valaki a bosszúszomjas tömegből.
Ekkor hárman belekapaszkodtak a Mikulás egyik karjába és őrült erővel próbálták letépni a válláról.
Valahonnan előkerült egy vadásztőr is, és az egyik szülő úgy kezdte vagdalni a válla tövéből a télapó karját, mintha csak disznóvágáson volnának. Mindenfelé fröcskölt a vér, beterítve jó néhány embert.
Hangosan reccsent a csontja, leszakad a helyéről, azután hozzákezdtek a tag kibelezéséhez.
Még lappangott benne némi élet, mikor azonban a tőrt nyakánál tövig beledöfték, majd egészen az ágyékáig húzták le, „kimúlt” „szegény”.
Ketten nyúzni kezdték róla a bőrt, mint a nyúlról, leütése után.
A vörös vér éppen olyan tónusban festette meg a télapó ruháját, mint amilyen az alapszíne volt.
Sietősen hozzáláttak a gyilkos fejének levágásához, mikor három rendőr közbelépett:
-„Állj!!...- ordította az egyik – álljanak meg emberek!!...
Ez nem látszott valami hatásosnak, mert mintha nem is hallották volna, tovább tették a „dolgukat”.
Már csak egy vékony bőrke tarthatta a jelmezes fejét a nyakán, mikor a három rendőr letaszította a sokkos embereket a színpadról.
Ami a szemük elé tárult nem volt mindennapi látvány.
Egy szinte teljesen szétszedett vörös ruhás „szörnyet” láttak, akinek már nem volt fej a nyakán, az egyik lába hátratörve, jobb karja leszakítva, szemei kinyomva, haja kitépve.
Émelyítő bűz terjengett körülötte, belei szerte szét hevertek, mellkasa és gyomra felhasítva, deréktól lefelé megnyúzva.
A három egyenruhás közül kettő, szinte azonnal sugárban hányta le a „kifilézett” tetemet, gyomruk talán egy egész életre felfordult.
A fiatal őrmester, aki talán még sosem látott ilyesmit, öklendezve hányta a halottra az az nap esti ünnepi töltött káposztát, orrfacsaró bűzzel kísérve.
A „kaland” után legalább egy tucat ember vöröslött a vértől, ruhájuk, arcuk lefröcskölve keresték gyermekeiket a kis tetemek között.
Kovácsné, kisfiával ott ültek a hátsó függönyök mögött és az asszony gyermeke szemét eltakarva testével védte őt.
Mindketten sokkot kaptak, a hozzájuk közeledő rendőröket sem ismerték fel.
Azután lassan lecsendesedett a moziterem, elült az őrjöngés, helyébe szívszaggató halálhörgés és sírás költözött.
A lampionok most is ugyan úgy csüngtek a mennyezet felől, cirádák szelték keresztül – kasul a termet, a hangszórók elnémultak ugyan, de a színes reflektorok még mindig megvilágították a véres színpadot.
Az ünnepi díszek, mintha mit sem vettek volna észre az egészből, színesen díszítették tovább a véres vesztőhelyet.
Ebben a kis csendes városban örökre megváltoztatott mindent ez a szörnyű öt perc, és minden időkre bevéste magát a helység rémtörténelmébe.
...A gyász napja ez, mindannyiunk gyászáé és fájdalmáé.
Egy őrült ámokfutó gyilkos lemészárolta gyermekeinket, miközben azok a szeretetről ábrándoztak.
Nincs arra szó milyen a mi fájdalmunk, hasztalan minden próbálkozás, mi enyhíthetné könnyeinket.
Az emberi természet sötét, pokoli bugyrának megnyilatkozása volt ez a nap, mely immár kitörölhetetlen nyomot hagyott kultúránkban.
Imáink a Mennyei Atyához kiáltanak, örökre megváltoztatva életünket.
Ó...Atyánk! Mivel érdemeltük ki ezt?...
Haraszti Tamás, Batta polgármestere.
Batta polgármestere a történtek után lemondott posztjáról, az Ady – művelődési ház mozitermét lebontották és emlékhelyé alakították.
Az érintett családok eltelepültek Battáról sokan nagyon messzire, hogy új életet kezdjenek.
Országos gyásznappá nyilvánították ezt a napot, mely még hosszú évekig beárnyékolta Batta mindennapjait...
Rendőrségi Jegyzőkönyv
1998. november. 16 – án este az ország legszigorúbb elmeintézetéből megszökött közveszélyes kezelés alatt álló beteg: Ács Lajos nyomát elveszíti a rendőrség.
Szörnyű ámokfutást elkövetve, tömegmészárlást végezve tűnik fel újra, Batta városka egy művelődési házában, 1998, december 6. – án este.
A helyszínen 14 halott, ebből 9 gyermek, és 5 felnőtt.
További 4 gyermek és két felnőtt súlyosan, 2 gyermek és 3 felnőtt könnyebben megsérül.
A felnőttek őrjöngve önbíráskodnak, és az elkövetőt a tett helyszínén különösen kegyetlen módszerekkel ártalmatlanná teszik.
A rendőrség büntetőeljárást senki ellen nem indított, mivel nem volt egyértelműen megnevezhető az önbíráskodással élők személye.
Ez a bűntény, az évezred legkegyetlenebb bűnténye elnevezést, a „legszörnyűbb akta” megjelölést kapta.
Az elkövető: nevezett Ács Lajos, pszichológiailag instabil, és súlyosan depresszív alkat volt, szüleit 1956 – ban a forradalom idején Mikulásnak öltözött gyilkosok mészárolták le a fiatalkorú elkövető szemeláttára...
Batta, Városi Rendőrfőkapitányság
1998 december 10
A Gyürű
Volt egyszer egy könyvkötö. Nagyon szorgalmas volt, jól végezte a dolgát. Egy nap beállított hozzá egy magas, szöke, ballonkabátos férfi, akinek egy rubintgyürü volt a kezén. Elmondta, a könyvkötönek, hogy neki vidéken van egy nyaralója és abban egy hatalmas könyvtárszobája. Oda elkéne mennie és be kell kötnie az összes könyvet. A könyvkötö szabadkozott, hogy neki túl nehéz lenne ez a feladat, de végülis elválalta.
Volt egyszer egy könyvkötö. Nagyon szorgalmas volt, jól végezte a dolgát. Egy nap beállított hozzá egy magas, szöke, ballonkabátos férfi, akinek egy rubintgyürü volt a kezén. Elmondta, a könyvkötönek, hogy neki vidéken van egy nyaralója és abban egy hatalmas könyvtárszobája. Oda elkéne mennie és be kell kötnie az összes könyvet. A könyvkötö szabadkozott, hogy neki túl nehéz lenne ez a feladat, de végülis elválalta.
Bement a házba. A ballonkabátos férfi magára hagyta. A könyvkötö elindult a könyvtárhoz. A könyvtár, fenn volt az emeleten. Amint felért az emeletre, egy hosszú, tükrökkel végig rakott folyosóhoz ért. A folyosó végén volt a könyvtár. Elment oda, neki kezdett a munkának. Szépen haladt, már elsö nap kész volt a könyvtár felével. Úgy érezte, hogy most már nagyon elfáradt, ezért elindult nyugvóhelyet keresni. Lement a földszintre. Belépett egy fekete szobába. A szobában volt egy ágy, de az ágynemü a padlóhoz volt szögezve, ezért inkább tovább ment a következö szobába. A következö szoba kék volt. Volt benne egy tükör és egy fotel. A fotel az ajtó elött volt pár méterrel. A tükör, pedig a fotellel szemben. A férfi leült a fotelbe, elmélázva nézte a saját tükörképét. A tükörben észrevette, hogy az ajtó kinyílt. Megfordult, de az ajtó be volt zárva. Amikor visszafordult a tükörhöz, a tükörben megint kinyílt az ajtó. Megfordult, de a valóságban zárva volt. Aztán az ajtó mögül kinyúlt egy zöld kéz és elragadta a szobában lévö kanárit. Az ajtó mögül hangos csámcsogás szürödött ki, aztán véres tollak jelentek meg. A férfi oda nézett a kanárira, de az még mindig ott volt a szobában, sértetlenül. A tükörképe viszont eltünt. Aztán megint kinyúlt a zöld kéz, és elragadta a macskát. Megint hangos csámcsogás volt, és véres szörcsomók gurultak ki az ajtó mögül. A könyvkötö oldalra nézett, de a macska még mindig ott volt a szobában. Aztán egyszer csak kicsapódott a tükörben az ajtó és egy iszonyatosan ronda szörny lépett ki rajta. A férfi felé vette az irányt. A férfi nagyon megijedt, nem akarta, hogy eltünjön a tükörképe. Leszaladt a konyhába, talált egy nagy botot, visszament a kék szobába és összetörte a tükröt. Rájött, hogy hiba volt. A szörny most már ki tud jönni bármelyik tükrön, és mostmár nem csak a tükörképeket ragadja el. Felszaladt a tükrös folyosóhoz és elkezdte betörni a tükröket. Nem volt elég gyors, mert az utolsó tükrön, kijöt a szörny. A férfi elkezdett rohanni. és amikor leért a földszintre megjelent elötte a szörny. A férfi ijedtében agyonverte. Aztán hallja, hogy rendörök jöttek. Szó nélkül feladta magát. Megértette, mi történt. Elötte a ballonkabátos férfi feküdt, teljesen összeverve. A könyvkötöt bevitték a rendörségre, és ki akarták végezni, de adtak neki egy lehetöséget, hogy kívánhasson. A férfi azt kívánta, hogy hagyják egyedül egy szobában 10 percre egy tükörrel. Magára hagyták. Amikor a rendörök visszajöttek, csak egy összetört tükröt és véres húscafatokat találtak.
A megoldása: amikor a férfi betörte a tükröt, a szörny már ki tudott jönni rajta, és bármilyen tükröződő felületböl kijühetett. A ballonkabátos férfi rubintgyűrűje tükröződött, ezért kijött belöle szörny, de amikor a könyvkötő elkezdte verni, a szörny eltűnt és így a férfit verte agyon. A végén, azzal, hogy betörte a tükröt, a rendőrségen, a szörny kijött rajta és megette.
Fekete Rózsa
Egyszer eljött az anyáknapja, és a kisfiú elment virágot venni. Elöször úgy tervezte, hogy sárga rózsát vesz, de az üzletben meglátott egy gyönyörü feketét. Az a rózsa volt mindközül a legszebb. A kisfiú úgy gondolta, még sem illene ilyet venni az anyjának, de végülis az eladó is annyira bíztattaEgyszer eljött az anyáknapja, és a kisfiú elment virágot venni. Elöször úgy tervezte, hogy sárga rózsát vesz, de az üzletben meglátott egy gyönyörü feketét. Az a rózsa volt mindközül a legszebb. A kisfiú úgy gondolta, még sem illene ilyet venni az anyjának, de végülis az eladó is annyira bíztatta:
- Odaadom feléért!!!!
-Negyedéért!
-Na jó! Vidd! A tied, ingyen!
Tehát a kisfiú elvitte virágot, még fizetnie sem kellett érte. Az anyukájának nagyon tetszett. Meg is dícsérte a fia ízlését. Kirakta az ablak párkányba, az ágy mellé, hogy mikor felkel, mindig azt láthassa meg elöször. Nyugodtan aludtak. Aztán éjfélkor különös recsegö zaj törte meg a csendet. A rózsából kinyúlt egy kéz, és levágta az anyuka fejét. Másnap reggel mindenki sírt, eltemették az anyukát. Most az apuka is az ablak mellett aludt. Nem nagyon tudott elaludni, a szörnyü tény miatt, hogy meghalt a felesége. De aztán mégis csak elaludt. Éjfélkor megint recsegés hallatszódott. A rózsából kinyúlt egy kéz, és levágta az apuka fejét. Öt is eltemették. Már csak a fiú és a nagypapa maradtak. Már kezdtek a rózsára gyanakodni, de még mindig nem voltak képesek elhinni, hogy egy virág öli az embereket. De azért a biztonság kedvéért a nagypapa baltával aludt el. Pontosabban nem aludt, csak úgy tett.Éjfélkor hallotta a recsegö hangot, és már érezte, hogy készül valami. A virágból kinyúlt egy kéz és levágta a nagypapa... a kezet. Ezzel vége volt a rózsás storynak. Másnap a kisfiú elsétált az üzlet elött, ahol a rózsát vette, és látta, hogy a virágárusnak hiányzik az egyik karja...
ez egy poénosra vett dolog akar lenni
Éjfél van. A nagymamánál csörög a telefon.( _még hét nap!... csak poén volt..)
Szóval. csörög a telefon és a nagymama felveszi:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az utcádban vagyok!Éjfél van. A nagymamánál csörög a telefon.( _még hét nap!... csak poén volt..)
Szóval. csörög a telefon és a nagymama felveszi:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az utcádban vagyok!
Nagymama nem tudja mire vélni a dolgot, gondolja, biztos csak valami huligán, de pár perc múlva újra csörög a telefon:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már a házad elött vagyok!
Nagymama most már kicsit fél, de még mindig nem veszi komolyan a fenyegetést. Aztán megint szól a telefon:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az ajtód elött vagyok!
Csöngetnek. Nagymama nagyon fél. Nem meri kinyitni az ajtót. De aztán vesz egy kis bátorságot, és kinyitja. Nagy megdöbbenésére az unokája áll az ajtó elött:
- Nagymama! Van egy ragtapaszod
A szomszéd bácsi
Meleg nyári kora délután volt. Az 5 éves Tüncsi rohant be a házba. Nagyon aranyos kislány volt szőke mindig a feje tetején összefogott hajával, elöl fufrujával, és hosszúszárú kantáros farmernadrágjával, aminek állandóan a zsebébe dugta a kezét.Meleg nyári kora délután volt. Az 5 éves Tüncsi rohant be a házba. Nagyon aranyos kislány volt szőke mindig a feje tetején összefogott hajával, elöl fufrujával, és hosszúszárú kantáros farmernadrágjával, aminek állandóan a zsebébe dugta a kezét.
-Szia anyu megjöttem! – rontott be a konyhába
-Szervusz Tüncsi, merre jártál?
-Ödön bácsinál volt, teáztunk, meg beszélgettünk, és képzeld anyu, olyan jópofa, mert most valami baj van a szemével, és nem használja, meg állandóan repked. –magyarázta a kislány.
Anyukája viszont az „és” után már nem figyelt oda, hanem azon gondolkozott, hogy magyarázza el Tüncsinek, hogy nem lehet oda menni. Ödön bácsi két napja halt meg, de ekkora gyereknek még nem lehet elmagyarázni azt, hogy meghalt. A ház most nyitva áll, Ödön bácsinak ugyanis nincs senkije, mikor rosszul lett kihívták a mentőt, aztán a házat nem sikerült bezárni. Végül is, úgy döntött, hogy az eredeti mesét adja be, amit eddig is mondott.
-Tudod, hogy Ödön bácsi elutazott máshová, és ezért nem szabad most bemenni a házába
-Tudom! De visszajött!
-De nem jöhetett vissza!
-Miért? Ha az ember elutazik, már haza se jöhet, mi se örökre mentünk a Balatonhoz.
-Jó, de Ödön bácsi messzire utazott.
-De hidd el, hogy nem!
-Majd apu elmagyarázza, ha hazajön a munkából, de most légy szíves ne menj át, jó?
-Jó.
Megebédelt szépen, aztán kiment, játszott a kutyával. Anyukája elégedetten látta, hogy kislánya milyen szófogadó. Nekiállt a mosogatni valónak. Mikor felnézett, látta, hogy a gyerek megint rohan át a szomszédba.
-Ó ne! – mondta, nem idegesen, inkább olyan fáradtan.
Átment a szomszédba, kinyitotta az ajtót. A kislány odafutott, megállt zsebre dugott kézzel, boldogan.
-Tüncs… - mondta volna az anyukája, de nem folytatta. Sikítani akart volna, de nem tudott. A kislány ott állt, a régi szomszéd előszobájában mosolyogva. Mellette Ödön bácsi. Szemgolyói, és lábfejei hiányoztak. Csak úgy lebegett a föld fölött
Mariska Néni
Pistike megy haza az iskolából, de anyukáját nem találja otthon. Gondolja biztos a boltban van, utánamegy.éPistike megy haza az iskolából, de anyukáját nem találja otthon. Gondolja biztos a boltban van, utánamegy. A boltba a temetőn át vezet az út. Odaér, kérdezi az eladót, h anyukája nincs e itt. Az eladó azt mondja, h az előbb mnet el, biztos elkerülték egymást. Megy hazafelé Pistike, a temető bejáratáná találkozik Mariska nénivel.
-Szerbusz Pistike. Átkísérhetlek a temetőn?
-Persze Mariska néni.
Kéz a kézben mennek át a temetőn. Hazaért Pistike, és boldogan újságolja az anyukájának!
-Képzel anyu, a temetőn át a Mariska nénivel jöttem!
-De kisfiam, MARISKA NÉNI A MÚLTHÉTEN MEGHALT!
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 5 hozzászólás
Állítolag igaz...De ki tudja...
2007. Márc. 25, vasárnap 19:06
Kategória: A baba..
Egy kislány ment a családjával a boltok között,és a kirakatban meglátott egy babát ami 2-t mutat. Megkéri a szüleit vegyék meg neki.Úgy tettek. A kislány hazavitte a babát nagyon örült neki. Berakta egy dobozba és lefeküdt aludni. Egyszer csak azt hallja :"Már kijöttem a dobozból" A kislányt nem érdekli alszik tovább. Utána ezt hallja:"Már az ágyadnál vagyok" Már kicsit zavarja de azért alszik tovább. Amikor már azt hallja hogy már a párnádnál vagyok:nyissz levágták a fejét... Reggel a szülei benyitnak látják a kislányt levágott fejjel és mellette a babát amint már 3-at mutat....
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 13 hozzászólás
Két diáklány...
2007. Márc. 25, vasárnap 19:02
Kategória: A villany
Két diáklány lakik egy lakásban.
Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.
Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 7 hozzászólás
Balta,csodás nyári est volt....
2007. Márc. 25, vasárnap 19:00
Kategória: Balta
Csodálatos nyári este volt, az égen már ragyogtak a csillagok, s kellemesen langyos szellő fújdogált, megremegtetve a szomorúfűz ágait.
A két fiatal szerelmes egymásba gabalyodva ült a fa alatt, s nem törődtek a külvilággal.
Éppen ezért azt sem vehették észre, hogy ott guggolok a szemközti bokor indái közt, s némán figyelem őket. Jobb kezemmel félre hajtottam egy arcom elé lógó gallyat, míg a ballal egy baltát szorongattam.Csodálatos nyári este volt, az égen már ragyogtak a csillagok, s kellemesen langyos szellő fújdogált, megremegtetve a szomorúfűz ágait.
A két fiatal szerelmes egymásba gabalyodva ült a fa alatt, s nem törődtek a külvilággal.
Éppen ezért azt sem vehették észre, hogy ott guggolok a szemközti bokor indái közt, s némán figyelem őket. Jobb kezemmel félre hajtottam egy arcom elé lógó gallyat, míg a ballal egy baltát szorongattam.
Csak a megfelelő alkalomra vártam, hogy cselekedhessek. Mindkettejüket jól ismertem, a legjobb barátaim voltak. A srácot Balázsnak, a lányt Enikőnek hívták, egy osztályba jártam velük. Mindig számíthattam rájuk, ha segítségre szorultam, s ezt mindig viszonoztam is. Sosem tudtam volna ártani nekik egészen ma estéig. Most azonban elkövettek egy nagy hibát: szerelmesek lettek egymásba.
Andit már egészen kis korom óta ismertem, s én is szerelmese voltam belé első perctől fogva. Balázst az iskolában ismertem meg, a legjobb barátomként tekintettem rá. Ezt azonban nem tudtam nekik megbocsátani.
Mikor megtudtam, hogy mi van kettejük között, düh és bosszúvágy öntötte el az agyamat és csak arra tudtam gondolni, hogy ezt nem hagyhatom büntetés nélkül.
Balázs félre húzódott a lánytól, mondott neki valamit, aztán felállt, leporolta a nadrágját és elindult a tisztás széle felé, az erdőbe.
Eljött az én időm!
Megvártam, amíg a srác eltűnik a lány szeme elől, s felpattantam.
A tisztás szélén a homályban, ahol Encsii nem vehetett észre, végigosontam Balázs után, és én is ott vettem be magam a fák közé, ahol ő.
Nem kellett sokáig keresnem, alig volt néhány méterre a legszélső fáktól. Mikor ráleltem, éppen a dolgát végezte. Nem húzhattam sokáig az időt.
- Ne haragudj pajtás. – suttogtam, és két kézzel meglendítve a baltát pontosan a gerince mellett hasítottam ketté a hátát, nyaktól derékig. Azonnal meghalt.
Elégedett vigyorral az arcomon néztem a földön heverő vértől lucskos testet. Mielőtt megfordultam volna, leköptem.
Ezután elindultam a következő áldozatom felé.
Út közben azon töprengtem, vajon milyen arcot fog vágni Encsii, mikor meglát? Ahogy magam elé képzeltem, nevetés tört rám, amit azonnal elfojtottam.
Lassan közelítettem meg hátulról, vigyáztam, nehogy idő előtt meghallja lépteimet. Mikor elértem a fát, félhangosan megköszörültem a torkom, hogy észrevegyen.
Mire megfordult, a baltát a hátam mögé rejtettem, így a homályban semmiképpen sem láthatta azt meg.
- Jó estét kedvesem! – köszöntöttem, s szememben fellángoltak a bosszú lángjai.
- Szia! Te hogy kerülsz ide?!
- Mondhatni, erre vitt az utam. Te?
- Balázzsal vagyok itt… tudod, járunk.
- Tudom. Ő most hol van?
- Épp a dolgát végzi, mindjárt itt lesz.
- Nem hinném.
- Hogy érted ezt?
- Nem fog már visszajönni.
- Miket beszélsz?
Lassan előhúztam a baltát rejtekéből és úgy tartottam, hogy a holdfényben megcsillant rajta a vér.
- Úristen! Te…
Némán bólintottam és tettem feléje egy fenyegető lépést. Ismét magasra emeltem a gyilkos eszközt.
- Szeretlek! – mondtam halkan, aztán kettécsaptam a fejét…
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 7 hozzászólás
Egy sötét este
2007. Márc. 25, vasárnap 18:55
Kategória: A pszichopata
A történet egy sötét este kezdődik, hamar besötétedett, Molly a szobájában ült, és olvasott egy újságot. Az újságban egy cikket talált, egy pszichopatáról, aki a környéken járkál. Azt gondolta biztos valami mese, hogy megvegyék az újságot.A történet egy sötét este kezdődik, hamar besötétedett, Molly a szobájában ült, és olvasott egy újságot. Az újságban egy cikket talált, egy pszichopatáról, aki a környéken járkál. Azt gondolta biztos valami mese, hogy megvegyék az újságot. Egészen estéig gondolta így. Mind a 9 kutyája veszettül ugatott. Kinézett telihold volt. Nyugtatni próbálta magát, hogy biztos csak azt ugatják. Aztán eszébe jutott, hogy elfelejtett vacsorát adni a kutyáknak, elindult kifelé. Kopogást hallott az ablakon. Mindenütt kopogott, de egy ablaknál erősebbet, mint a többinél. Kinézett. Esett az eső. Nagyon sötét volt, ezért Molly nem sokat látott kintre, csak a vízcseppeket látta az ablakon. Az átlátszó vízcseppek közé vörös cseppek is keveredtek. Molly nem értette miért lehet ez. De bátran ment tovább kifelé. Aztán eszébe ötlött, hogy azért ki vihetne egy esernyőt, hogy ne ázzon el.
Visszament és megkereste.
Visszaért az ablakhoz. Ismét kinézett rajta, de azt már szinte teljes egészében borították a vörös cseppek. Molly mostmár bizonytalanabbul indult tovább. Amikor kilépett az ajtón az egyik kutyája nyüszítve rohant felé. Molly nem értette miért csak egy jön, hol van a többi? A kutyája elindult Molly előtt. Molly nyugtalanná vált, mert a kutya bátortalanul lépkedett csak előre. Nem tudta vajon mi lelte a kutyát, és mi a többit? A kutya egész a kert végéig vezette ott megállt. Molly egy lyukat látott a kerítésen. Megijedt. Azt hitte, hogy a többi kutya kiszökhetett. De a kutya amelyik idáig vezette tovább indult. Molly utána ment. A kertben lévő egyik bokorhoz értek. Molly elborzadt a látványtól.
Mindenütt vér volt és két halott kutya a bokor mellett.
A kutya tovább indult. Most egy fánál álltak meg. Ott újabb kutyák, melyek vérükben fekszenek, s a sárba maguktól temetődnek be. De a kutya tovább akar menni. Látszik rajta, hogy még mindig fél. A ház fala mellett mennek el. A kutya nem akar megállni, de kénytelen, mert Molly megdermed, és a földre néz újabb kutyák. Fölöttük az ablak, melyet elborít a vér. Molly mostmár értette a vörös cseppeket. Hirtelen eltűnt mellőle egyetlen kutyája. Nagy nyüszítést hallott. Erre Molly a ház másik végéhez futott.
Ott feküdt a kutyája. Halottan. Most már Molly is félt. Tudta, hogy a tettes még a közelben van.
Megfordult, hogy visszamenjen a házba, de hirtelen a pszichopatával találta szembe magát. Ugyanazzal, akit nemrég az újságban látott. Hirtelen erős fájdalmat érzett. Valami hideg, és éles csúszott az oldalába, a földre zuhant, és örökre ott maradt...
A pszichopata ÉL... Még mindig...
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 1 hozzászólás
A 14éves Elizabeth
2007. Márc. 25, vasárnap 18:53
Kategória: PéNTEK 13...ÉJFÉF
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Péntek 13......éjfél......
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzbe3n forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni!
Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött!
Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón!
A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek 13.-án visszatér ez a szellem és....... Twisted Evil
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 0 hozzászólás
Ezt egy srác naplójába volt....
2007. Márc. 25, vasárnap 18:46
Kategória: Egy srác naplójából
Ezt a történetet egy naplóban olvastam. Egy 18 éves srác naplójában. Mióta elolvastam furcsa dolgok történnek velem. Nem kell semmi különösre gondolni. Csak hangokat hallok. Olyan hangokat, amiket talán nem lenne szabad. Hangokat az éjszaka közepén, és nem tudok aludni. Félek. A napló miatt van minden, és amiatt, mert megtudtam mi történt a sráccal. Lehet, hogy csak kezdek begolyózni, ki tudja? De a hangokat akkor is hallom, és ezek nem hétköznapi hangok. A *** életbe, hisz rohadtul valósak. Te is félnél! Úgy érzem, hogy tényleg a napló okozta az egészet. Már azt se tudom, hogy került hozzám az a ***, de nem is érdekes.
Ezt a történetet egy naplóban olvastam. Egy 18 éves srác naplójában. Mióta elolvastam furcsa dolgok történnek velem. Nem kell semmi különösre gondolni. Csak hangokat hallok. Olyan hangokat, amiket talán nem lenne szabad. Hangokat az éjszaka közepén, és nem tudok aludni. Félek. A napló miatt van minden, és amiatt, mert megtudtam mi történt a sráccal. Lehet, hogy csak kezdek begolyózni, ki tudja? De a hangokat akkor is hallom, és ezek nem hétköznapi hangok. A *** életbe, hisz rohadtul valósak. Te is félnél! Úgy érzem, hogy tényleg a napló okozta az egészet. Már azt se tudom, hogy került hozzám az a ***, de nem is érdekes.
El kezdtem olvasni, eleinte nagyon érdekes és humoros volt, egészen addig még el nem érkeztem a szeptember 7.-ei beíráshoz. Először nem nagyon hittem el amit olvastam, gondoltam kamu az egész. De aztán rájöttem, hogy minden igaz. Mondhatnánk azt is hogy megvilágosultam. Hallani kezdtem a hangokat. Azokat a *** hangokat. Vagy nevezzük őket zajoknak. Végül is lényegtelen minek nevezzük őket, a lényeg hogy léteznek. Olvasd el a naplót és rájössz!
Szeptember 7.
Na üdv!
Én vagyok az megint, hál’ Istennek ismét eltelt egy nap. No de mi is történt a mai napon, hát ez itt az izgalmas.
Suliba nem történt semmi komoly. Oké kaptam egy karót, de ***, majd ki lesz javítva, nem is érdekel. Érdekesebb ennél az ami a buszon történt. Persze megint a szokásos busszal jöttem, mert reméltem az a csaj ott lesz. Nem volt ott. Hű de kár! Olyan csaj a világon nincs több, a teste valami csodás, olyan popsim lenne, mint neki, esküszöm egész nap a kezemen ülnék. Ott lett volna biztos megszólítom, de nem volt ott. Kár. Szerintem most végre beszéltem volna vele, bár esélytelen vagyok mint a Maccabi Tel-aviv a BL-ben, de fene tudja egy próbát azért megér a dolog. Na de majd kiderül hogy mit lépek.
Hát sajna a csaj ugye nem volt ott, de nagyon érdekes volt az utazás. Őszintén szólva féltem.
Az egész ott kezdődött, hogy végre valahára kijöttem a suliból, azt indultam a buszváróba. Igen, igen, a busz késett! Mikor nem? Kábé 10 perces volt a késés. Láttam hogy már fordul be a megállóba, valamiért, *** tudja miért ránéztem a rendszám táblára. 666. Ezek voltak a számok. Eszembe is jutott hogy van egy jó kis zenész arc akinek ez a neve. Meg minek is. Ja persze az ördögnek. Csalódnom kellett, mert a sofőr bácsinak nem volt ***, gondolom nem is Lucifernek hívták. Elkezdtem keresni a bérletem, de hát ugye az ember felejt. Otthon hagytam. Szerencsére a pénztárca nálam volt. Kértem egy jegyet. 66 forint volt. Elindultam hogy keresek valami ülőhelyet. Csak egy volt. Hihetetlen hogy tele volt a busz. Ezen a járaton rohadt ritka a nagy tömeg. A reggeli buszon szoktak sokan lenni. Mondjuk a 6-os buszon.
Odamentem az egyetlen üres helyhez. Az ablak felől valami eszméletlen érdekes arc ült. Nem tudom hogy nő volt-e vagy férfi, szerintem a kettő közötti átmenet. Hosszú kezei voltak. Úgy néztek ki mintha csápok lettek volna. A polip jutott róla eszembe. Szerintem volt vagy 2 méter magas, szóval a lábai is elég hosszúak voltak. 4 karú polip. Bámult ki az ablakon, és érdekes hangot adott ki. Mintha cuppogott volna. Jól el volt.
- Szabad a hely? – kérdeztem tőle.
Felém fordult. Azt hittem felordítok. Mint egy mutáns szörny, izé polip úgy nézett ki. Az arca szinte csaknem teljesen fehér volt. Zombi, ez csak is egy *** zombi lehet, erre gondoltam. A szeme körül lila folt. Mintha kapott volna egy jó kis ütést a szeme alá, vagy erősen kifestette volna. Arra gondoltam hogy valami indián féle lehet a tag, de aztán rájöttem mindenre. Lila, fehér. Újpest drukker. Tuti. Amire ezt a gondolat menetet befejeztem szó nélkül vissza fordult az ablak felé, és újra cuppogni kezdett.
A *** anyád, gondoltam, hozzád szólok, lila majom. Megköszörültem a torkomat.
- Elnézést szabad a hely?
Na most meg aztán le se ***. Nem csak Újpest drukker, még süket is. Rossz lehet neki, főleg mert cuppog is. Elmebeteg. Gondoltam teszek még egy próbát, mert rohadtul nem volt kedvem ácsorogni.
- Hahó! Szabad a hely?
A többi utas elég furcsán nézett rám. De hát kapják be és törődjenek a saját dolgaikkal, gondoltam.
És megtört a jég. Rám nézett azzal a mutáns polip tekintettel, és hozzám szólt:
- Neked foglaltam! – mondta majd ismét befordult és cuppogni kezdett.
A mindenit, de rendes polip vagy te. Majd feltűnt valami. Rohadtul érdekes hangja volt. Ha nem látom, csak a hangját hallom, esküszöm elküldeném egy óvodába, olyan volt a hangja mint egy kis csoportosnak. Bár azt még mindig nem tudom, hogy ez fiús vagy lányos hang. Ez is a kettő közt volt. A csiga jutott eszembe, az is hímnős, pont mint ez, mert hogy ez is ilyen féle, afelől nem kételkedtem.
Bár nem érdekelt a dolog, mivel fáradt voltam és leakartam ülni, minden áron. A tesi óra mocskos módon kifárasztott. Mikor leültem véletlen meglöktem a polipot.
- Bocs!
Ült, bámult ki az ablakon és cuppogott. Reméltem legalább a cuppogást abba hagyja, de nagyon gyorsan, mert untam. Fáradt voltam és pont a hülye cuppogás hiányzott.
Majd még jobban meglepődtem. Felemelte a kezét, és az ablakot kezdte el kapargatni, na és persze közben cuppogott. *** meg, gondoltam. Ez a *** mindig kitalál valamit, hogy szórakoztasson. A rohadt életbe.
Biztos tetszett neki a móka, mert sokáig csinálta, majd hirtelen abbahagyta és rám nézett. Ha lehet most még ijesztőbb volt az arca mint az előbb. A lila folt viszont eltűnt az arcáról! Azt hittem kiesek a székből! Hogy a picsába csinálhatta? Nem foci szurkoló ez, hanem varázsló! Még le sem törölhette az arcát, mivel az biztos, hogy az arcához nem nyúlt, az feltűnt volna.
Csodálkozásomban véletlen megszólaltam:
- Jó trükk.
Halkan mondtam, biztos voltam benne hogy semmit nem hallott. Felé fordultam és engem nézett. Elfordultam, de továbbra is nézett. Na meg persze cuppogott. Szája úgy mozgott mint a halaké, ez eddig fel se tűnt. Minek nézel ***? Nem tudtam. Csak nézett egy darabig majd megszólalt a kis óvodás polip hangon.
- A végállomásra tartasz?
Na hogy ez miért érdekelte azt még mindig nem tudom. Azért válaszoltam.
- Nem.
Nem valami bő válasz, de nincs olyan ember, aki szívesen társalogna egy polippal. Reméltem végre elfordul, és nem nézz tovább. Nagyon zavart, egyre jobban. De nem tette, ismét megszólalt.
- Mindenki oda tart! Te is!
Megborzongtam. Teljesen más hangon szólt, mint ez előtt. Nyoma sem volt a kis óvodás polip hangnak. Egy az egyben más hang volt. Mintha egy túlvilági hang lett volna. Persze ilyen csak a mesében van, inkább valami hangutánzó féle arc lehetett. Mint a Bagi vagy a Nacsa.
Miután eltűnődtem ezen újabb gondolatok jelentek meg a fejemben. Konkrétan az, hogy mit is akart mondani ezzel a bölcsességgel. „Mindenki oda tart!” Mindenki a végállomásra tart. Én is. Biztos valami ókori bölcs okos mondása volt ez, de tévedett, nem megyek a végállomásig.
Ránéztem. Ismét az ablak felé fordult és cuppogott. Csinálja, ha élvezi. Inkább megnéztem mennyi az idő. Huh még 5 perc hazáig, reméltem addig nem lesz részem valami újabb voodoo varázslatban. Megint tévedtem. Mikor újra felnéztem, már megint engem nézett. Újabb borzongás vette kezdetét. A szeme sárga volt. Őszintén szólva, előtte nem néztem milyen színű volt a szeme, de kétlem hogy sárga. Talán mintha barna színű lett volna. Vagy nem? A fene tudja.
A további 5 percben szinte levegőt se mertem venni. Életemben nem vártam még semmit, így mint hogy leszálljak a buszról. Szörnyen lassan telt el az 5 perc. Mintha 5 óra lett volna.
Aztán végre láttam, hogy mindjárt otthon vagyok. Elindultam hogy jelezzek. Ahogy felkeltem és az ajtóhoz mentem végig engem nézet, csak úgy mint az 5 perc alatt. A busz végre megállt, azt hittem ez a pillanat soha sem jön el az életemben. Az ajtó kinyílt, és villám gyorsan leszálltam. Fellélegeztem, de csak egy pillanatra. Újra magamon éreztem a szemeit. Az ablakon keresztül benéztem az ablakon arra a helyre ahol nem rég én is különös utastársam ültünk. Nem volt ott! Szívverésem felgyorsult, és gyorsabban vettem a levegőt is. De hát persze! Hisz nem az ajtó felőli oldalon ültünk. A másik oldalon. A busz még időzött, így volt időm átmenni az úton és megnézni az ablakot ahol tényleg ültünk. Ott sem volt senki. A szívem ismét majd kiugrott a helyéről. Egy pillanatra nem kaptam levegőt, majd zihálni kezdtem. Ez leszállt. De nem lehet ide valósi, ismerném. Vagy mégse? Mit akarhat itt. Hallottam, ahogy a busz ajtaja becsukódik. Majd a sofőr sebességbe tette a járművet és elhajtott.
A polip ott állt! Ha lehet a szívem még gyorsabban kezdett verni. Egy véres kés volt a kezében. Nem hittem el amit láttam. Lehunytam a szemem. Mikor újra kinyitottam, nem volt ott senki. Sehol egy polip kinézetű arc, sehol egy véres kés. Hát persze, hallucináltam! Én hülye, túlságosan fáradt vagyok, meg hát erre a polip is rátett egy lapáttal. Nem is szállt le. Aztán az futott át az agyamon, hogy az is lehet hogy az egész polip egy hallucináció volt. Ááá ez badarság, vetettem el magamban az újabb agyrémet. Ott volt az tuti. Nem szállt le, az oké, de ott volt. Beszéltem is vele, sajnos. Biztos ott volt a buszon, ezt szentül hiszem.
Ezek után elindultam haza. Ahogy sétáltam haza felé, érdekesnek találtam hogy rajtam kívül senki nem volt az utcában. Nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen, régen az biztos. Már nem sok volt hátra a házunkig, amikor érdekes hangot hallottam. Cuppogást. Aztán valaki mintha ablaküveget kapargatott volna. Úgy hallatszott oldalról jön a hang. Arra fordultam, és az ablak mögött ott volt ő. A polip! Mr. Octopus! De hisz itt tudom ki lakik. Ez itt a 66-os számú ház, ki is lakik itt. Hát persze az öreg Pölösiék. Újra az ablakra néztem. Pölösiné állt ott és az ablakot mosta. Már megint hallucinálok.
Gyorsabbra vettem az iramot, hogy minél hamarabb itthon legyek. Már szinte rohantam, és közbe hátam mögül a cuppogós zajt hallottam. Nem mertem hátra nézni. Valahol legbelül tudtam, hogy hülyeség, hisz nincs ott senki. De a cuppogást tisztán hallottam. Már csak pár méter választott el a bejárati kapunktól. Gyorsítottam, és útközben előkaptam a kulcscsomómat. Odaérve a zárba tettem és elfordítottam. A cuppogást egyre közelebbről hallottam. Lenyomtam a kilincset, és nyitni akartam az ajtót, de az a *** a meleg miatt megszorult egy kicsit. Elkezdtem befelé tolni, a hang egyre közelebb volt, mintha a nyomomba lett volna. Bent voltam bevágtam az ajtót. Fellélegeztem, ma már másodszorra.
Az otthon közelsége megnyugtatott, habár ha üldöznek, akkor az üldözi könnyedén átnyúlhatott volna a kerítés rácsain és magához ránthatott volna. Hátrafordultam és persze senki nem volt ott, majd egy halk kacajt hallottam. Mintha nem e világi lett volna. Majd csend, legalábbis a hang eltűnt, csak a megszokott hangokat hallottam. Úgy éreztem vége. Megnyugodtam, légzésem és a szívverésem visszaállt a szokásos állapotba. Ha lehet még fáradtabb voltam, mint tesi óra után, de ez nem is csoda, mert hazáig szaladtam. Meg is izzadtam rendesen. De a lényeg hogy már vége. Se cuppogás, se kaparászás, se kacaj. Végre.
Juhé! Bementem a házba, és itt már minden rendbe volt. Anya valami kaját főzött, Apa közben beszélgetett vele, a bátyám pedig a 666-ot hallgatta.
Szóval jó öreg napló ennyi lett volna ez a történet. Amiről már magam se tudom, hogy mi is valójában. Hallucináció, vagy valóság! A kettő között lehet, mert a buszon biztos láttam Octopust, viszont a többi talán már élénk fantáziám része.
Na mára ennyit, megyek meccset nézni. Ma lesz a sorsdöntő vb selejtező a svédek ellen. Nyernünk kell. HAJRÁ MAGYAROK!
Pá napló!
Vége is van a beírásnak, és a naplónak is. Több bejegyzés nem került bele, és soha nem is fog. A srácot másnap reggel az az 8.-án találták meg. Bent volt a szobájában, az ágyban feküdt. A szülei találtak rá. A srác halott volt. Nem tudni hogyan, de annyi biztos hogy a jobb kezéről hiányzott a mutató ujja. Egyszerűen eltűnt. A rendőrség arra gondolt, hogy a srácot meggyilkolták, de nem értették, hogy történhetett, mert semmi erre utaló jel nem volt. Egyedül a fiú bátyja hallott az este folyamán zajokat, testvére szobája felől. Cuppogást és kaparászást. Nem tulajdonított neki különösebb figyelmet.
A napló is előkerült. Kiderült hogy a buszon, az nap semmi féle polip ember nem volt. Az utasok szerint a fiú néha megszólalt, mintha magában beszélne. A lényeg hogy a polipnak nyoma sem volt. A srác pedig halott volt, és hiányzott egy ujja. Talán a meccs után halt meg, ki tudja. Lehet hogy még hallotta Matthäus nyilatkozatát. „Megölt minket ez a *** gól.” A srácot meg megölte ez a *** polip. Tudom. A polip, aki szerint mindenki a végállomásra tart. A rohadt életbe milyen igaza van. Tudod valamit, de csak azért mert nem e világi. A másik oldalról, a túl világról jött közénk, hogy elvégezze a piszkos munkát. Elvisz a végállomásra.
Őszintén szólva nem tudom, hogy került hozzám a napló. Nem emlékszem. Elkezdtem olvasni, és elértem az utolsó bejegyzéshez, és azt is végig olvastam.
Másnap velem is érdekes dolgok történtek. Busszal indultam haza. 66 forint volt a jegyem. Érdekes egybe esés, de ez még semmi. A buszon egy hely volt csak. Elindultam oda és láttam hogy ki ül ott. Mr. Octopus, a polip volt az! Az ablak felé fordult és cuppogott. Nem mertem leülni, a következő megállónál le is szálltam. Megvártam a következő buszt, jobbnak láttam ha azzal megyek haza. Sokat kellett várnom, és közben hallottam a cuppogást. Rohadtul féltem. Végre megérkezett, szerencsére csak 10 percet késett. Ismét felszálltam és vettem egy újabb jegyet. A busz megint tele volt, és a cuppogást is tisztán hallottam. Ordítozni kezdtem és mindenki furcsán nézett rám:
- Emberek! Maguk nem hallják? Nem látják? Ott ül az a *** polip. A *** életbe, hát senki nem hallja?
Senki nem hallotta, és nem látta. Csak engem láttak, amint ordítozok. Leszálltam a buszról és úgy döntöttem gyalog megyek haza. Hosszú séta várt rám, de az is jobb, mint egy buszon utazni a polippal. Egész úton haza felé minden honnan hallottam a cuppogást, és éreztem, hogy figyel engem. A mellettem elhaladó emberek arcát lestem, hátha felismerem. És egyszer csak megláttam, biztos voltam benne hogy ő az. Fehér arc, hosszú végtagok és sárga szem.
- Húzz a ***, te ***! Tudom, hogy te voltál! Te ölted meg a srácot!
A tag furán nézett rám. Hisz csak egy járókelő volt, nem a polip. Szó nélkül tovább haladtam, nyomomban a hangokkal. A sráchoz hasonlóan, egyre közelebbről és közelebbről hallottam a cuppogást. Mikor átléptem a kapun a túlviláginak hangzó kacajt is tisztán hallottam.
Az nap este nem aludtam semmit. Ültem az ágyamban, és bámultam magam elé. Éjfél körül, visszatértek a hangok. A polip eljött értem. A túlvilági polip, talán ő a halál, nem tudni, de este eljött értem. Szobám ablakán kaparászást hallottam, odanéztem és a sötét éjszakában két sárga szempárt láttam, szinte izzottak a sötétben. Ordítani akartam, de nem bírtam. Majd észre vettem hogy csak Orlando van ott, a macskám. De a fenét, legbelül tudtam hogy nem macska az ott, hanem ő az, a polip, Mr. Octopus.
Ez egy hete történt, és azóta még élek. A hangokat folyamatosan hallom, szinte egész nap. Az éjszakák a legrosszabbak, mert nem merek elaludni. Tudom hogy engem less, érzem magamon a sárga, izzó szempárt. Arra vár hogy elaludjak és akkor lecsap. Másnap meg csak a hullámat találnák meg, és hiányozna egy ujjam. Hát köszi, ebből nem kérek. Bár tudom, hogy nem lehet elfutni előle. Csak játszik velem, bármelyik pillanatban lecsaphatna rám, de nem, ő nem ilyen. Szórakozik velem, kínoz. Ha egyszer rájössz, hogy ő létezik, akkor véged van. Elolvastad a naplót! Te is a listáján vagy. Hallgasd a hangokat és figyeld a sárga szempárt az éjszakában. Te sem tudod, hogy mikor jön elérted. Ne aggódj, álmodban csap le, szerintem nem érzel majd semmit, de lehet, hogy tévedek.
Ne próbálj elmenekülni, hidd el csak rosszabb lesz, sokkal rosszabb! Hisz tudod: „Mindenki a végállomásra tart!”
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 15 hozzászólás
A szobámban félhomály.....
2007. Márc. 25, vasárnap 18:44
Kategória: A szobába
Rémtörténet
A szobában félhomály uralkodott. A várakozó urak és hölgyek idegesen mocorogtak, fészkelődtek a helyükön. Türelmetlenül várták a hírt. A szoba sötétségét mindössze néhány pislákoló gyertyaszál próbálta szétoszlatni, odakint a távolodó vihar morajlott. Ekkor váratlanul kinyílt az ajtó. Egy sápadt, harminc év körüli fiatalember lépett be rajta. Arcán különös félmosoly. Az urak és hölgyek lélegzetvisszafojtva vártak. A fiatalember töprengőn végigmérte a társaságot, és megszólalt:
- Uraim! Hölgyeim! A gyilkos halott!
Mély, ünnepélyes csengésű hangjának visszhangjaként szakadt fel az összegyűltekből a megkönnyebbülés hangos sóhaja. A fiatalember kivárt néhány másodperces szünetet, majd ismét megszólalt:
- Mélyen tisztelt egybegyűltek! Tartozom önöknek egy vallomással: a gyilkos én vagyok!
Küldte: zsuzsimond2604 Üzenetküldés | 3 hozzászólás
Erős idegzetűeknek
2007. Márc. 25, vasárnap 18:38
Kategória: Saját karját vágta..
Rémtörténet – csak erős idegzetűeknek
Saját karját vágta le bicskájával egy hegymászó az Egyesült Államokban
Aron Ralston jobb karjára ráesett egy hatalmas szikla, s a követ képtelen volt megmozdítani. Öt napig kínlódott, a mentőcsapatok nem találtak rá, a vize elfogyott – úgy érezte, nincs más választása, ezért elővette a zsebkését, a hátizsákja vállpántjaival elszorította a jobb karját, majd munkához látott…
Ralstont a szakma roppant felkészült hegyi embernek tartja, aki nagy tapasztalattal rendelkezik. Többek között emiatt is bátorkodott már sokszor egyedül mászni. A majdnem végzetes eset alkalmával sem volt vele senki.
Erre fizetett rá… Ralston a múlt szombaton (április 26) indult a Canyonland Nemzeti Park egyik hegyére. Mászás közben azonban egy hatalmas, 8-900 kiló súlyúra becsült szikla ráesett a jobb karjára, amely mozdíthatatlanul beszorult. Ezzel vette kezdetét Aron Ralston borzalmas kínlódása. Órákon, napokon keresztül próbálta kiszabadítani karját, ám a szikla nem engedett, a kín pedig már túlment az elviselhetőség határán.
Ralston - a kép feltehetően még az eset előtt készült
S bár tudta, hogy mentőegységek keresik, csütörtökre elfogyott a vize, ezzel együtt visszavonhatatlan döntést hozott. A hátizsákja szíját használva elszorította a jobb karját, majd zsebkésével könyök alatt levágta a saját karját.
A mentőcsapatok aztán már egy végletekig elgyötört, fizikailag és pszichésen leépült mászóra találtak, aki a véres aktus után még mérföldeket gyalogolt, és kénytelen volt egy meredek sziklán is átjutni.
„Láthatóan erős, edzett férfi” – mondta Mitch Vetere, a helyi sherifiroda őrmestere, a mászót megtalálók egyike. Ralston barátai éppen erre alapozva bíznak a hegymászó felépülésében, amit erősít a helyi
A történet folytatása: a helyi sheriff egy 12 fős kutató csapatot küldött a helyszínre, hogy találja meg Ralston karját, elkerülve azt a traumát, hogy később erre egy másik, gyanútlan hegymászó bukkanjon rá hirtelen. Miután lokalizálták a pontos helyet, egy hatlmas emelő segítségével megemelték a sziklát, és kiemelték a kart.
Aron Ralston esete nem az első az önamputálások „sorában”. 1993-ban, nem messze a Ralston-eset helyszínétől egy halász volt kénytelen saját halkésével levágni a lábát, amely szintén egy szikla alá szorult a St. Mary‘s Glecseren.
Persze, Ralston előélete sem „makulátlan”: februárban egy lavina temette el, a mentőcsapatok találtak rá a hóban. Csak a feje látszott ki a hó alól, valamint a jobb karja...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
